Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban?

lapításai szükségessé teszik saját, korábbi nézeteim újragondolását, és nem kerülhető el a kérdés vizsgálatának térben és időben történő kiterjesztése sem. Nem kívánom azonban a városi országrendiség problematikáját monografikusán feldolgozni, erre nem is áll rendelkezésemre megfelelő terjedelem, inkább vázlatosan óhajtom a szakmai közvéleménnyel megismertetni Gerics professzor nézetei után a kérdésről kialakult új gondolataimat. Egyet azonban nagyon sajnálok. Tudós barátom a jelek szerint elfelejtkezett arról, hogy korábban magam is foglalkoztam a városi renddel, ezek ismeretében pedig közös nevezőre juthatott volna velem. Mint a fentiekből kiderül, nekem is voltak aggályaim a városi renddel kapcsolatban. Mindjárt megjegyzem azonban, hogy iménti megjegyzésemet nem kritikának szántam. Magam is, de a legnagyobb tudósok is olykor megfelejtkeznek egy, a témával kapcsolatos korábbi munkáról. Gerics új tanulmánya röviden az alábbi érvelést tartalmazza. A városokra a késő középkorban gyakran alkalmazott ez „ország tagja (membrum regni)" kifejezés - szemben a nemességgel - földrajzi értelmű. „Figyelembe véve az »ország tagja« kifejezés használatát, alkalmazásánál aszerint kell különbséget tenni: fizikai személyre vonatkozik-e, vagy sem. Ha nem ..., akkor a regnum területi jelentéséhez kapcsolódik, és hasonló jelentése van, mint a parsnak, vagyis a terület értelmű ország testének tagját, részét fejezi ki. A fizikai személyekre alkalmazott »membrum regni« főpapot, bárót és nemest jelöl mint egyedet."

11 Kiváló rendiségkutatónk utána rámutat arra, hogy a király törvényeket a főpapokkal, bárókkal és nemesekkel együtt hozott, a „... törvényhozásban a városok bármiféle szerepéről középkori magyarországi törvényszövegünk említést nem tesz-"

13 A rendeknek Európában csupán „... az adózás megszavazásánál volt rögzített szerepe... Ám a magyarországi városok adójának képviselői utján való bármilyen megajánlásáról nem tudunk."

1 „A városoknak a középkori magyar országgyűlések törvényalkotásától való távolmaradása rendkívüli fontosságú honi alkotmány történeti tényt mutat: országrendiségük hiányát."

10 Végül ezt igazolja a rendi gyűlések mindkét meghatározása is. Az insztitucionalista elmélet az adómegajánlást tartja a rendi gyűlés fő jogosítványának. A korporatista koncepció pedig azt mondja, hogy „... a rendi gyűlés kritériuma az universitär-ként való, testületi fellépés és meghatározott kérdésekről érdemi döntések hozatala."

11 A városok sem az adómegajánlásban, sem a jogszabályalkotásban nem vettek részt, nincs olyan meghatározás a szakirodalomban, amely alapján nekik a nemességhez fogható országrendiséget tulajdoníthatnánk. Városaink helyi, partikuláris jogok alapján éltek, nem volt olyan egységes, országos joguk, amely a nemességhez hasonlított volna. így az országrendiségüknek nem volt jogi alapja." 17 Gerics, 2002. 85. p. 18 Gerics, 2002. 86. p. 19 Gerics, 2002. 88. p. Gerics, 2002. 89. p. 53