Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kiss Gábor: Térképvázlatok Vas Megye Történeti Atlaszához

VASVAR VAROSSÁ FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA A 10-13. SZÁZADBAN Összeállította: Kiss Gábor és Zágorhidi Czigány Balázs Vasvár várossá fejlődésének folyamatát szemléletesen ábrázolják a település 10-13. századi topográfiai változásai. Ezek a mozzanatok a következőképpen rekonstruálhatók: 1.) 955-1000. A magyar fejedelemség 955 utáni, nyugat felől való védekezési politikája jegyében ekkor építették ki a dunántúli gyepűrendszert. Ennek belső vonala, a „római sánc" volt, amely egy fontos - az ország szívéből Itáliába vezető - távolsági utat (Katonák útja) zárt le. A Rába-völgyhöz itt csatlakozó sánc és tartozékainak (városkapu, halastavak) felépítése alapvetően meghatározta a későbbi település alaprajzát. E természetes és mesterséges gyepűakadályok ellenőrzésére, azzal szerves egységben, már ebben az időben felépítették a sáncvárat (a későbbi ispáni várat) a stratégiailag arra legalkalmasabb magaslaton. Ennek védelmét a gyepűrendszer egészéhez hasonlóan az őrök látták el. 2.) 1000-1118. A magyar államalapítás idején a már álló sáncvárat (ettől fogva ispáni vár) I. (Szent) István (997-1038) Vas vármegye központjául jelölte ki. A határvármegye központjának hely kiválasztását elsősorban az Itáliába vezető távolsági út (Katonák útja) és az annak ellenőrzését szolgáló gyepűlétesítmények helye, másodsorban pedig a helyi utak csomópontja befolyásolta. A korabeli megyeközpontokra jellemző objektumok helyét a topográfiai lehetőségekhez igazodva határozták meg. A főesperesi templom (Szűz Mária-templom) itt a királyi birtokban lévő ispáni vár belsejében épült fel. A várnépek plébániatemploma (Szent Mihály-templom) a körülötte lévő sírkerttel a medence egy másik dombnyelvére került. A vár és a plébániatemplom között vezető út mellett alakult ki a várnépeknek otthont adó váralja-település egy nagyobb piactérrel. 3.) 1118-1242 1118-ban egy osztrák hadjárat alkalmával nagyobb pusztulás érte az ispáni várat és a települést. Ennek eredményeképpen topográfiai változások játszódtak le. A vasvári társaskáptalan ugyanis a 12. század közepén történt megalapításakor nyilván a várban lévő főesperesi Szűz Mária-templom rossz állapota miatt - a Szent Mihály-plébániatemplomot kapta meg. Emiatt a plébánia működése és temetkezés a vár területén folyt tovább. A káptalan első jelentősebb - Vasvár területéből kihasított - birtokadományát III. Béla királytól (1172-1192) kapta. Ezen adomány és az ebből származó jövedelmek tették lehetővé a káptalan szá537