Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kiss Gábor: Térképvázlatok Vas Megye Történeti Atlaszához

Vas megye az 1898-ban megjelent megyei monográfián kívül nem rendelkezik semmilyen kézikönyvvel. A Vas megyei helytörténeti lexikon kéziratainak kiadása 1986-ban végleg lekerült a napirendről. A térség és a megye történetére vonatkozóan össze kell tehát állítani egy a nagyközönség, az oktatás számára elérhető igényes kötetet."

2 Majd ekképp vázolta a tervezett kötet szempontjait: „Ennek az új típusú kézikönyvnek fel kell ölelni a megye történetének mindenkori modernizációs és konzerváló folyamatait. Az atlaszban a következő rendező elveket kell megvalósítani: - tartalmi szempontból alapelvnek kell elfogadni, hogy a történeti vármegye egészére vonatkozik mind az anyaggyűjtés, mind a feldolgozás; ez a kategória azonban államszervezési-igazgatási kategória (királyi, majd nemesi, polgári (vár)megye; ezen kereten belül olyan jelenségeket is keresünk, amelyek túlnőnek rajtuk, helyesebben, amelyek ezen kereteken kívül kis- és nagytérséget formáló tényezők (például gazdaságtörténeti, népiségtörténeti, kultúrmorfológiai stb.) révén jöttek létre; így lehet bemutatni az alrégióhoz tartozást és a megye helyét az alrégión belül; - ez óhatatlan felveti a megye történeti korszakolása elvégzésének szükségességét; módszertanilag itt először munkahipotézist lehet csak produkálni, mert a gyűjtés és feldolgozás maga is alakítani fogja a korszakokat és elnevezésüket; ez szerkesztői feladat. (...) - a fentiekből következik egy módszertani elv, összefüggésben a diszciplínáknak a tervezett kézikönyvben elfoglalt helyével: az Atlasz kronológiai rendben, ezen belül tematikus feldolgozásban, elemzésben fejti ki mondanivalóját. Ezért »fővállalkozói« szerep az Atlaszban a történettudománynak jut, minden más tudomány »társvállalkozó« lesz benne, de nem a mondanivalója, hanem a műfajban kötött szerepe szerint; a tematikus elemzésen belül azonban juthat bármelyik társtudománynak főszerep is (például honfoglalás kori régészet, modernkori statisztikai elemzés); - könyvészeti szempontból az anyaggyűjtésben és feldolgozásában új kutatásokat már nem végzünk, hanem a meglévő és elérhető magyar és idegen nyelvű (például német, szlovén) publikált ill elkészült, megvédett kéziratban található (például akadémiai értekezések, egyetemi doktori disszertációk stb.) anyag felhasználását javasoljuk; - minthogy az ábrázolásnak a szöveggel egyenlő rangja van (térképek, diagrammok, táblázatok stb.) azok megtervezése, információval, tartalommal való kitöltése önálló vagy részben önálló munkacsoport munkáját feltételezi; - minthogy térségi, ill igazgatásilag lehatárolt tér (régió, megye) bemutatásáról van szó, elkerülhetetlen lesz az összehasonlító adatok és információk minél nagyobb bevonása és alkalmazása; - a történeti fejlődésnek vagy stagnálásnak új dimenziók és kontextusok közötti értelmezésének alapelve egyben azt eredményezheti, hogy az eddig ismert adatoknak is új minőséget ad;"

3 - fejezte be mondandóját a tervbe vett kötet szerkesztője. Az idézetek az előkészítő megbeszélésen elhangzottakat rögzítő feljegyzésből valók: Bariska István: Vas Megye Történelmi Atlasz - Előkészítő megbeszélés. Feljegyzés. Szombathely, 1996. március 13. 3

Uo. 530