Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kiss Mária: A Szociális Testvérek Társasága Vas megyében

1932-ben Slachta Margit újból a püspökhöz fordult, hogy 12.000 pengő erejéig készpénzfizető kezességi nyilatkozatot állítson ki, mivel a Társaság 16.000 pengő kölcsönéből 1932-ben 4000 pengő törlesztést teljesített.

21 A Szociális Testvérek Társasága évente gyűjtési engedélyt kért az egyházmegye területére, amelyet a legtöbb esetben meg is kapták. A püspöki körlevél több esetben fel is hívta a plébánosok figyelmét a gyűjtési akcióra.

22 Mikes János támogatta a Szociális Testvérek Társaságának kérelmét, amelyben az esztergomi prímási hivatalhoz benyújtott felterjesztésükben a Társaság szabályzatának jóváhagyásáért folyamodtak. Kilencévi kipróbálás után készítették el a szabályzatot, amelyben a Társaság hivatalos felállítását kérték. A felterjesztéshez csatolták valamennyi püspök ajánlását, akiknek egyházmegyéjében a Társaság tagjai dolgoztak.

23 A Szombathelyi Egyházmegye püspökének a Szociális Testvérek Társaságával alakulástól kezdve állandó kapcsolata volt, és jól ismerte a testvérek munkásságát. Ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a társaság 1937-ben Szombathelyen letelepedett. A társaság 1936. december l-jén szerződést kötött a Szombathelyi Egyházközséggel, amelynek értelemében átvett az egyházközségtől a Lakner-féle alapítványt és megnyitotta az alapítvány céljából tervezett iskolát. Lakner Mária szombathelyi lakos 1920. július 21-én kelt végrendeletében, minden ingó és ingatlan vagyonát egy Szombathelyen létesítendő intézet alapítására hagyta, ahol önálló kereseti pályára utalt, vagy ilyen pályán működő, római katolikus vallású lányokat a háztartási és a gazdasági alkalmazás céljából kiképeznek. A Török-Lakner Alapítvány kezelésére a Szombathelyen megalakuló Római Katolikus Egyházközséget kérte fel. Az alapítólevélnek megfelelően, a vagyont az egyházközség külön kezelte, a kamatokat ösztöndíjra és jutalmazásokra fordította. Az alapítvány vagyona 1921-ben értékpapírokból, arany és ezüst pénzérmékből állt. Tartozott hozzá 15 kh

24 föld, valamint a Hollán Ernő u. 25. szám alatti ház. Az alapítvány vagyonában időközben változás állt be: a nemesfém pénzeket a rendelet értelmében beszolgáltatták, értékét a tőkéhez csatolták. A készpénz és az értékpapírok időközben devalválódtak, értéktelenné váltak. Az ingatlan jövedelméből az alapítók sírjának gondozását is fizették, és a folytatólagos jövedelemből megvásárolták és iskola céljára - római katolikus lányok háztartási és gazdasági képzésére - átalakították a Deák Ferenc u. 8 szám alatti házat. 1 SZPL Act. canc. 2160/1932. 2 SZPL Act. canc. 2260/1925., 2302/1945.; Püspöki Körlevelek, 1924. V. nr. 2292., 1925. VII. nr. 1987. Szombathelyen 1928-ban nem adta meg a gyűjtési engedélyt a püspök, Kőszegen pedig a plébános döntésére bízta. A gyűjtésre 1945-ben Kovács Sándor püspök nem adott engedélyt arra való hivatkozással, hogy az egyházmegye ereje kimerült, a székesegyház romokban áll. SZPL Act. canc. 1856/1932. A püspök néhány nap múlva a prímástól kérte a társaság felállításának engedélyezését. Hivatkozott arra, hogy Rábahídvégen három testvér eredményesen dolgozik. Területmérték. 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. 4- köt. Bp., 1998. 917. p. 514