Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között

re. Ujabb csapást jelentett, hogy Szombathely és környékének piacain visszaszorultak, ráadásul elvesztették helybeli és sárvári italmérési engedélyüket.

70 1924-ben már gondolkodni kellett a jövőről. A nagyrészvényeseket összehívták, de döntést nem tudtak hozni.

71 A következő évben azonban jelentős változás történt: a cég részvényeinek többsége már a közgyűlést megelőzően új tulajdonosok kezébe került. A szindikátus megszűnt és csak magánszemélyek képviseltek - egyébként jelentős részvénycsomagokat. A közgyűlésen bejelentették, hogy a többséget „egy tőkeerős és rokonszakmabeli vállalat" vásárolta fel. Ennek megfelelően a régi igazgatóság, a plébános elnök vezetésével lemondott, mely aktus nem nélkülözte a színpadias jeleneteket sem. A polgármester - aki 500 részvényt képviselt és az új igazgatóság tagja is lett - megható szavakkal „búcsúztatta" a város által 25 éve „ápolgatott" gyárat. A vezetőség által előterjesztett alapszabály-módosításokat elfogadták, ami új részvénytársaság megalakítását jelentette, és a név is módosult: Kőszegi Sörfőzde és Malátagyár Rt. (Kőszegi). Az alaptőke azonban nem változott. A közgyűlések helyeként Kőszeget, Sopront illetve Budapestet jelölték meg.

72 Már ebből is kiderül, hogy a Nyugat-magyarországi Sörgyár Rtén keresztül a Polgári volt a felvásárló. Ezt erősíti a Compass is, amely a Polgári alapításai között tartotta nyilván a Kőszegi Sörfőzde és Malátagyár Rt-t.

73 A következő évi közgyűlést már Sopronban tartották, a szintén a Polgári által alapított Pannónia Szállóban.

74 A részvények átadását tárgyalások és egyezkedések előzték meg. Másként nehezen képzelhető el, hogy a Király csak úgy lemondott volna érdekeltségéről. Ezt bizonyítja az is, hogy a Kőszegi és a Király 1925. november 2-án szerződést kötött arról, hogy mely területekre szállíthatnak.

73 A társaságon belüli valós erőviszonyokat az 1927-ben tartott közgyűlés mutatta meg, amikor a Nyugat-magyarországit Madarász Gyula igazgató 4309 db részvénnyel képviselte. Kőszegről ekkor még öten, több mint ezer kötvénnyel jelentek meg.

76 1926-ban megtörtént a pengőre való átértékelés, ennek eredményeként a vagyont összesen 200.000 pengőben állapították meg, amelyből 120.000 pengőt - 8000 db 15 pengős - részvényekbe, 80.000 pengőt pedig a tartalékalapba vittek át.

77 Érdemes megvizsgálni az üzem önállóságának kérdését. A részvénytársaság elméletileg önálló volt. Semmilyen érdekközösséget nem jeleztek vele kapcsolatban,

7 VaMLSZTCb. ir. KS ir. 1923. jan. 23., 1923. dec. 31. VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1924. dec. 29. Tőkét nem sikerük bevonni, az igazgatóság is változatlan maradt.; A Kőszegi Sörfőzde Rt. = KésV 1924. dec. 7. 2. p. VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1925. dec. 28. Magyar pénzügyi compass, 1926-1927. 1. köt. Szerk. Kormos Gyula. Bp., 1926. 743-744. p. VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1926. máj. 24SL Sörgyár. Koncentráció. VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1927. máj. 31. VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1926. máj. 24. Compass, 1927-1929. 322. p. 502