Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között

A megváltozott helyzetben újabb magánkézben levő gyárak voltak kénytelenek az üzem folytatása érdekében a részvénytársasági formát választva új tőkét bevonni. Ezek közé tartozott a Bauernebl és Fia Sör- és Malátagyár Rt. Kassa (1914), a Nagyváradi Sörgyár Rt. (1914) a Hazai Bank érdekkörében. Ide számítható még a pécsi Pannónia Sörgyár Rt. amelyet a szintén a Hazai Bank alapított a Hirschfeld Sándor Sörgyár Rt. felvásárlására és működtetésére. A Temesvári Polgári Sörfőzde korábbi alapítású volt, de a MBésK anyagi támogatásával megszerezte Lippán Bandy György sörgyárát, amit az általa alapított Szent György sörgyárnak adott át, és ezen kívül a Mendel Sörfőzde és Kereskedelmi Rt. részvényeinek többségét Tordán, majd 1917-ben átvette Németboksán a Panajoth-féle sörgyárat is. A MOKT átvéve a poprádi Első Szepesi Gőz-, Sör- és Malátagyár Rt. részvényeit, azt 1918-ban változatlan néven újjáalakította, ugyanabban az évben, az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. segítségével az 1917-ben felszámolt Nyitrai Serfőző és Malátagyár Rt. és a külföldi érdekeltségű Malátagyártó Társaság felvásárlásával megalapította a Sör- és Malátaipar Rt-t.

44 Ebben a versenyben a háború alatt élenjárt a PMKB Rt. A Nagykanizsán 1911-ig tett befektetéseiről már szóltunk: Az 1914-ben 2 millió, 1916-ban 3 millió koronára emelt alaptőke - melynek révén a vidéki sörfőzdék között állítólag az élre került - már nem csak a gyár fejlesztésére és ezen keresztül az osztalék 8%-ról 10%-ra való növelésére volt elegendő, hanem a terjeszkedésre is. A PMKB a nagykanizsai társaságon keresztül szerezte meg 1915-ben a Nagymihályi Sörfőzde és Malátagyár Rt-t, amely a Király Sörfőzde nevet vette fel. Az alaptőkét újra 750.000 koronára emelték fel és modernizálták a gyártást, hogy „... a felső-magyarországi és galíciai ellátásban részt vehessenek .. ."

45

, sőt egyes források szerint Pozsonyban is szereztek gyárat.

46 Ezután a nagykanizsaiak 1917-ben bejelentkeztek a kőszegi gyár megvásárlására is. A soproni gyárat felvásárló Polgári az üzem működtetésére és más nyugat-magyarországi cégek megszerzésére 1917-ben 1,5 millió korona alaptőkével új társaságot hozott létre Nyugat-magyarországi Sörfőzde és Malátagyár Rt. (Nyugat-magyarországi) néven. Alapításában részt vett a fővárosi gyárat támogató bankcsoport (MBésK, MLésPB és MÁH) ,

47 igaz a részvényesek között csak a Polgári (képviselő: Tószegi Freund Antal) 1000, Szent István Tápszerművek Rt. (képviselő: Tószegi Freund Emil) 200 részvénnyel, Adria Kereskedelmi Rt. (képviselő: dr. Lévy Béla) szerepeltek.

48 1917 végén, az alapszabályban meghatározott céloknak megfelelően ez a társaság is jelentkezett, amikor szóba került a kőszegi sörfőzde eladásának lehetősége. Compass, 1916-1917. 2. rész. 372., 377., 394., 395., 397-400., 405. p.; Magyar pénzügyi compass. 1922/23. 1. köt. Budapest. Szerk. Kormos Gyula. Bp., 1923. (továbbiakban: Compass, 1922-1923.) 20., 48, 67., 105., 134. p. Compass, 1916-1917. 1. rész. 121, 135. p.; Compass, 1916-1917. 2. rész. 394-395. p. A sörgyári rt. újraalakulása ... = KésV 1918. Jan. 6. 1-2. p. Compass, 1922-1923. 622. p. VaML SZT Cb. ir. KS ir. Az egyesítés miatt a kőszegi gyár ügyei mellett megtalálhatók a Nyugatmagyarországi Serfőzde és Malátagyár Rt. iratai is (továbbiakban: Ny-mo.-i) 1917. júl. 17. 495