Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között

Sörfőzde Rt. alapításában vett részt. A legaktívabb a Hazai Bank volt ebben az időszakban: 1911-ben a pécsi Hirschfeld gyár részvénytársasággá alapításában vállalt szerepet, majd a következő évben a Fővárosi Sörfőzde Rt-t alapította (Fővárosi), ahol 1914ben felemelte az alaptőkét. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár (MOKT) az Elsőben való részesedését 1911-ben alaptőke emeléssel erősítette meg. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. (PMKB) a nagykanizsai cégnél vásárolt részvényeket, melynek történetét a későbbiekben részletezni fogjuk.

14 SÖRGYÁRAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLON (1892-1917) Mielőtt a Nyugat-dunántúli gyáralapítások ügyét vennénk górcső alá, nézzük meg, hogy milyen volt az országrész sörellátása a 19. század végén. A vidék sörfőzdéinek zöme az országos viszonyoknak megfelelően kisüzem volt, községi, uradalmi, egyházi, illetve világi, és elvétve magántulajdonban. Az 1850-es évek iparszabadsága és az osztrák tartományokból érkező fokozott konkurencia nem tett jót ezeknek a kisüzemeknek. Ha a Vas megyei főzdék sorsát vizsgáljuk, Szombathelyen a püspöki és a szőkeföldi uradalmi üzemeket olyan nagy tőkeerővel rendelkező Stájerországi cégek bérelték ki, mint a Reininghaus, a Puntigamer és a Schreiner. A 20. század elején pedig megjelent a Dreher gyár is.

15 Kőszegen az 1840-es években már akadozó sörfőzést

16 az 1850-es években végleg abbahagyták.

17 1890-ben a sörház működtetésére Albrecht főherceg nagymúltú, 1758-ban ipari méretűvé alakított

18 magyaróvári gyárával kötöttek szerződést. Ok teljesen felújították az épületet és új berendezést is biztosítottak.

19 Ezek a cégek természetesen nem helyben főzött italokkal teremtettek saját termékeiknek konkurenciát, hanem a főzést megszüntetve, csak saját söreiket árusították. A már fennemlített okok mellett egy kicsit nemzeti felbuzdulásként is felfogható a néhány év alatt létrehozott három gyár. Ugyanis - bár szó volt a budapesti és a magyaróvári gyár megjelenéséről is a környéken - az igazi ellenfél a stájerországi és az alsó-ausztriai sörfőzés volt. A stájer sörgyártás erejének érzékeltetésére néhány adat: 1887-ben 67 telep működött, amelyből 11 tudott 10.000 hl feletti mennyiséget főzni. Az össztermelés több mint fél millió hl, amely a tartomány és Magyarország területét összevetve, előbbi jóval nagyobb teljesítményét mutatja. Jelentős exportot folytattak a 14 Magyar compass, 1913-1914. 1. rész. Szerk. Galánthai Nagy Sándor. Bp., 1915. 115., 172., 192., 213214. p. Varga Nóra: Szombathelyi sörfőzés története. Szakdolgozat. Kézirat. 53-56. p. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Kőszegi Fióklevéltár (továbbiakban: KFL) Kőszeg Város Tanácsának iratai. Divisionales et executionalia 75/190. 1846. VaML KFL Kőszeg Város Választmányi Közgyűlésének irati. Jegyzőkönyvek 276/1865. A kőszegi sörfőzdét a lékai Esterházy hercegi uradalom sörfőzdéjének bérlője működtette. 18 Enzsöl - Lővei, 1984. 145. p. A sörház. = Kőszeg és Vidéke (továbbiakban: KésV) 1890. márc. 23. 2. p. 489