Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Németh Ildikó: A reálirányú oktatás kibontakozása Sopronban a 19. században

nyi felügyeletet a kultusz- és az ipari tárca közösen látta el. Az 1884-ben létrehozott soproni Alsófokú Ipariskola igazgatója Salamin Leó maradt, tanárai elsősorban a reáliskolai tanárok közül kerültek ki, de az előkészítő osztályokban elemi iskolai tanítókat is alkalmaztak óraadóként. 1884-ben a főreáltanodában az új ipariskola 350 tanítvánnyal kezdte meg működését, és a létszám az évek során ezer körülire duzzadt. A tanított szakmák széles spektrumot képviseltek: az asztalostól, ácstól kezdve az óráson keresztül a kelmefestőig. Az ipariskola szervezeti szabályzata értelmében „4 előkészítő, 3 első műszaki párhuzamos, l második műszaki és l harmadik műszaki, tehát összesen: 7 osztályból áll."

49 1892-ben kötötte meg a Kereskedelmi Minisztérium és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azt a megállapodást, amely szabályozta az iparoktatás egész szervezetét és felügyeletét. E szerint az iparoktatásban iparostanonc-iskolák, felső nép- és polgári iskolákkal kapcsolatos ipari tanműhelyek, iparos segédeket továbbképző tanfolyamok, ipari szakiskolák és közép-ipariskolák vettek részt.

50 A besorolás szerint a soproni iskola típusát tekintve iparostanonc-iskola volt. Az iskola 1908-ban átköltözött a Fövényverem utca 21. (ma: 25.) számú házba. 1909-ben létrehozták a tanoncotthont, majd a női tanoncok nagy számára való tekintettel 1912-ben megnyílt a leány tanonciskola is. A törvényhatósági jogú város, mint fenntartó által 1912-ben az újraválasztott felügyelő bizottság „... kimondta, hogy az állam által a leánytanonciskola részére kiutalt 1000 korona felhasználásával ezen iskola 2 osztállyal szeptember l-én megnyittassék .. ,"

51

. Az iparostanonc-iskola a hagyományos iskolai oktatáson kívül az iparosok és munkások továbbképzésére különféle tanfolyamokat is szervezett. Az 1911/12-es tanévben az iskola kísérletet tett a különféle szakirányok szerinti oktatásra, egyfajta tanműhelyrendszer kialakítására. „Kísérletképpen gyakoroló iparos is alkalmaztatott, ki kellő paedagógiai ellenőrzés és irányítás mellett kielégítően végzi vállalt hivatását .. ."

5Z

. Az 1. világháborúban a tantestület sok tagját behívták katonának, az iskola épületét pedig kaszárnya céljára lefoglalta a katonaság. Alig ért véget a háború, a Tanácsköztársaság viharos hónapjai következtek, az iparostanoncok számára kedvező változásokat hozva. Az 1919. július 28-án kelt, kézzel írt éves jelentés szerint „Az új alakulás meghozta az iparostanuló ifjúság sóvárogva várt óhajtásainak teljesülését: a mesterek jobb bánásmódját, a munkaidő rendezését a köznapi és nappali iskolalátogatás kötelezettségét és hozni fogja az iskola és iparoktatás teljes átalakítását."

51 Az 1919/20-as tanévben valóban bevezették a teljes hétköznapi és nappali oktatást. Az 1914 óta kaszárnya és egyéb hadi célokra használt épületet végre teljes egészében visszakapta az iskola. Kárpád, 1896. 149. p. Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai. Miskolc, 1989. 159. p. Jelentés Sopron sz. kir. város államilag segélyezett iparostanonciskolájának 1911/12. tanévi állásáról. Szerk. Radó Imre. Sopron, 1912. (továbbiakban: Radó, 1912.) 15. p. Radó, 1912. 20-21. p. Sopron sz. kir. város államilag segélyezett szakirányú fiú- és leány iparostanulóiskolájának értesítőbe az 1918/19. tanévről. Szerk. Radó Imre. Sopron, 1919. 2. p. 433