Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Halász Imre: A középszintű igazgatás hivatali állománya Zala megyében a Bach-korszakban

Osztenhueber Kristóf jelölve volt a tapolcai járás szolgabíró tisztére, mint korábbi tiszti ügyész Nagykapornak járási közigazgatási főbíró Soós Pál táblabíró (lövó'i járás) törvényszéki bíró Alsólendva járási közigazgatási segéd Miskolczy Pál Tapolca járási sebész Tapolca járási sebész Horváth Mihály Kapornak járási sebész Kapornak járási sebész Tersánszky József Kapornak járási sebész Kapornak járási sebész König Móric Egerszeg járási sebész Egerszeg járási sebész Kantsal Ferenc Zalalövői járási sebész Nagykanizsa járási sebész Valamennyi hivatalba lépő tisztviselő megyei lakos volt, rendelkeztek a megfelelő szolgálati idővel és gyakorlattal, és miután egyikük sem vett részt a szabadságharcban, tehát politikailag nem kompromittálták magukat, nem volt akadálya alkalmazásuknak, illetve a megkövetelt, császár iránti hűségeskü letételének. Egyetlen kivétel a járási főbírói hatáskörrel rendelkező balatonfüredi polgári biztos volt, aki a szabadságharcban honvédtisztként szolgált, és Komárom kapitulációja után tért vissza a polgári életbe. A 19. század negyvenes éveitől Zala vármegye a fürdőidényben Balatonfüreden fürdőbiztost alkalmazott, kinek közigazgatási és rendészeti feladatai voltak. A megyefőnök kezeskedett a Balatonfüredi cs. kir. polgári biztosnak kinevezendő korábbi honvédtisztért, így nem volt akadálya annak, hogy a polgári biztosi állást betölthesse.

14 Átalakuló szervezettel, ügykörökkel és személyzettel alakult ki a „végleges", azaz a definitív rendszer Zala megyében. A megyefőnök közvetlen alárendeltségében 3 érdemi ügyintézőt, megyehatósági biztost neveztek ki, a megyehatóság titkára - aki korábban a megyefőnök helyettese volt - 1853-tól a 2 hivatali tisztből, 2 írnokból álló segédhivatal vezetője lett, és ezenkívül 2 irodaszolga és 1 segéd egészítette ki a megyefőnöki hivatal állományát. A 4 érdemi ügyintézőt - a megyefőnök és a 3 biztos - szintén a megyei hivatalnokelithez sorolhatjuk, ahogy ide tartozott a megyei könyvelő, a főorvos és a megyei mérnök is. A járási cs. kir. főbírói hivatalok élén a főbíró állt, kit 1 vagy 2 közigazgatási segéd segített mindennapi, eléggé szerteágazó munkájában. Természetesen itt is volt megfelelő hivatali segédszemélyzet: írnokok, irodaszolgák és segédek. Tulajdonképpen járási szinten a főbíró és segédei is a hivatalnok-elithez tartoznának, úgy, mint a kerületi sebészek, ám a jövedelmet és az életvitelt illetően kizárólag a járást irányító cs. kir. főbírót tarthatjuk e csoportba tartozónak.

15 A megyei hivatalnokelithez sorolhatjuk még a nagykanizsai székhelyű, Somogy és Zala megyékre illetékes pénzügyigazgatóság teljes vezérkarát, és a megye alkalmazásában álló mérnököket is. Az 1854 utáni állománytáblázatban feltüntetett nevek már csak egy része magyar hangzású. A németesen leírt nevek vagy magyar nevek tükörfordításai, vagy valóban néZMLMHr. XVI. B 1901/1849-1850. ZMLMfir. XVI. B 1849-1854. Évenként. 417