Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Felix Tobler: Az nyugat-magyaroroszági térség Esterházy hercegi uradalmainak összesítő lélekösszeírása 1840-ből

Összesítő URADALOM MEZŐVAROS FALU KASTÉLY PUSZTA KEGYÚRI PLÉBÁNIA RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIKUS ZSIDÓ ÖSSZESEN Kismarton 6 9 15 16.959 11 566 17.536 Szarvkő 6 8 5.965 21 5.986 Pecsenyéd 4 1 5 4.722 4.722 Fraknó 14 9 11.293 583 1.400 13.276 Kabold 8 3 2.083 1.687 348 4.118 Süttör 9 2 5 7.377 18 56 7.451 Németkeresztúr 2 8 1 4 7.253 2 908 8.163 Boldogasszony 3 6 7 9.899 1.513 562 11.974 Köpcsény 1 3 4 3.692 7 789 4.488 Lakompak 3 10 6 4.599 8 649 5.256 Kapuvár 3 21 8 21.164 2.748 408 24.320 Kőszeg 2 14 7 6.013 1.588 4 7.605 Léka 3 23 9 10.281 127 10.408 ÖSSZESEN: 29 135 3 1 90 111.300 8.292 5.711 125.303 A nyugat-magyarországi Esterházy uradalmak után a Dél-Dunántúlon, részben ma is Magyarországhoz tartozó területeken lévő hercegi uradalmak lélekösszeírásai következnek, így a lenti, a ma részben Szlovéniához tartozó alsólendvai, majd a Balatontól délre fekvő csobánci, ozorai, dombóvári, kaposvári és szentlőrinci uradalmak adatai. Ezeket az egykori felső-magyarországi, ma nagyobbrészt Szlovákáiához tartozó területeken elterülő olyan uradalmak, mint a lévai, ipolypásztói, bujáki, majd a távolabbi uradalmak: a biccsei, a sztrecséni, a véglesi, a kisvárdai, a szádvári és a derecskéi. A hercegi család többi birtokrészének csupán egyhatoda tartozott az árvái és a litvai uradalmakhoz, amelyet a Thurzó-vagyon felosztása révén szereztek meg. Thúrzó Imre - aki hat leánygyermeket hagyott hátra - vagyonának egy része uyganis Esterházy Miklós Nyáry Annával kötött házasság révén az Esterházyaké lett. Az említett mindkét uradalmat közbirtokosságként igazgatták, és az uradalmak bevételeit és kiadásait a részbirtokos családtagok közösen kezelték. Az uradalmakból származó tiszta nyereséget az egyes családtagok birtokarányuknak megfelelően osztották fel maguk között. Az Esterházyak nak az árvái és litvai uradalmakban meglévő birtokrésze nem volt a hercegi majorátus szerves része. Végül a szomszédos Alsó-Ausztriában fekvő schwarzenbachi uradalom amelyet Esterházy Pál 1677-ben szerzett meg - és a pottendorfi uradalom - amely Esterházy (II.) Miklós herceg révén 1802-ben került a család tulajdonába - a majorátushoz tartozott, míg a Stájerországban fekvő pfannbergi uradalom valamint a gráci kerületben, Frohnleiter közelében lévő adriachi és ruhefeldi javak és a weyeri uradalom, amelynek tartozékai a gráci és a brucki kerületben voltak, és amelyeket szintén Esterházy (II.) Miklós herceg, a 19. század elején szerzett meg, nem tartoztak hozzá, azaz szabadon eladhatók voltak. Vélhetően még 1848 előtt eladták őket, mivel később már nem 411