Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tilcsik György: A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében

Mindezek miatt Szombathelyen a 19. század első négy évtizedében - leszámítva az évi 5 országos vásárt

17 - a zsidók számára lényegében egyetlen legális kereskedési lehetőség, a házalás volt adott. 1836 után jóllehet szerezhettek a városban kereskedési jogot, ám erre csupán annak a három izraelita családnak a tagjai gondolhattak, akik a város engedélyével Vas megye székhelyén éltek. Kutatásaink azt igazolják, hogy a vizsgált korszakban zsidó kereskedők a város elé terjesztett kérelmeikkel meg-megújuló kísérleteket tettek arra, hogy az őket érintő, meglehetősen szigorú kereskedési szabályokon valamelyest lazítsanak. így Stukovics Márton szentmártoni zsidó - arra való hivatkozással, hogy a szombathelyi csizmadiák és vargák a városban nem jutnak elegendő bőrhöz - azt kérte az 1815. május 6-ai tanácsülésen, hogy Meggyessy László táblabíró házában „...egy kiss boltot, bőr depositorium végett .. "

1S nyithasson, mely lehetővé tenné, hogy a helyi csizmadiáknak és vargáknak ne kelljen Szentmártonba kimenniük a szükséges bőrökért. A tanácsülés elutasította az izraelita kérelmét, mondván a vásárolható bőrök mennyisége és ára miatt eddig nem tettek panaszt az iparosok, ráadásul a kérelmező nem lakik olyan messze a várostól, hogy indokolt lenne egy bőrárusító bolt nyitása. Meggyessy László az 1815. május 13-ai közgyűléstől írásban kérelmezte, hogy házában Stukovics egy évre boltot bérelhessen. A közgyűlés elutasította a kérést, és egyúttal felajánlotta segítségét Meggyessynek, hogy egy keresztény kereskedőt segít keresni, aki bérbe venné a táblabíró házában lévő bolthelyiséget.

19 Ugyancsak kérlelhetetlennek bizonyult a város abban az ügyben is, amely az 1838. március 3-ai tanácsülésre érkezett azon bejelentéssel kezdődött, mely szerint Ankerl Jakab városi polgár a Gyöngyös utcai házában lévő boltot Khon József Szentmártonban lakó zsidónak „... pálinka és égett bor kimérésére .. ,"

20 bérbe adta, mely boltban Khon segédje, Fischer Simon naponta - ráadásul kitolt cégér mellett - pálinkát árusít. A tanácsülés Ankerlt és Fischert maga elé idézte. Ankerl bemutatta a Khon Józseffel 1838. február l-jén megkötött, és 1838. április 24. és 1839. április 24. közötti időszakra érvényes bérleti szerződést. A tanács egyrészt arra való hivatkozással, hogy a kereskedés engedélyezése a város jogköre, a bérleti szerződést törvénytelennek minősítette, és elrendelte a bolt bezárását, valamint a pálinkaárusítást jelző tábla levételét, emellett Khon Sándort kiutasította Szombathelyről.

21 Más elbírálás alá estek azok az izraeliták, akiknek családja rendelkezett a városban való lakhatás jogával. Ez igazolja Khon Sándor - aki nem az előbb említett, SzentSzombathelyen a 19. század első felében Farsang napkor - a Húsvét előtti hetedik vasárnap utáni kedd, azaz Húshagyókedd -, Szent György napkor - április 24. -, Szentháromság napkor - a Pünkösd utáni első vasárnap -, Kisasszony napkor - szeptember 8. - és Szent András napkor - november 30. - volt országos vásár. VaML Szvjkv. 1814-1816. 290. p. VaML Szvjkv. 1814-1816. 290., 314. p. VaML Szvjkv. 680/1837-1838. 373