Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Bácskai Vera: Piackörzetek és piacközpontok Észak-Dunántúlon a 19. század első felében
IV. KORLÁTOZOTT KÖZPONTI FUNKCIÓT BETÖLTŐ TELEPÜLÉSEK A piacközponti szerepkört be nem töltő települések közül akadt jó néhány, amely egyéb, alacsonyabb színvonalú, korlátozott egyéb központi funkciót töltött be. így - a teljesség igénye nélkül - postaállomása révén forgalmi szerepkört töltött be Fejér megyében: Adony - amely egyúttal uradalmi központ és országos vásárt tartó település volt -, Ercsi, Martonvásár, Pentele, Velence. Győr megyében: Gyönyű, Öttevény és Tét - amely juhvásáráról is nevezetes volt -, Komárom megyében: Ács, Neszmély és Üjszöny. Mosón megyében Köpcsény, amelynek forgalmi funkciói az egyszerű postaállomásoknál jelentősebbek voltak, mert volt itt vámház, valamint harmincadhivatali kirendeltség is, továbbá Rajka. Sopron megyében Nagybarom, Nagyhöflény, Sérc és Vimpác, Veszprém megyében Lepsény, Nagyvásonkő és Városlőd, Vas megyében pedig Rácszentmihály és Keresztúr. Harmincadhivatal, vagy annak fiókja működött a következő településeken: Sopron megyében Lajtaújfaluban, Lajtapordányon és Lajtaszentmiklóson, Vas megyében Kicládon, Alhóban, Stinácon, Nádkúton, Radafalván, Ercsenyén és Hidegkúton. Vámház állt a Mosón megyei Királyhidán és Lajtakátán. Fényes számos település vásárát - gyakorta több országos sokadalmát - említi, de mivel ezeket egyetlen település, még a saját lakosságuk sem vallotta piachelyének, nem állapítható meg, hogy a vásártartásnak csupán a jogával rendelkeztek-e, vagy csak csekély forgalmú piacokról van szó. Többségük egyébként állatvásárairól volt nevezetes, a kereskedelemnek ez az ága kevésbé járult a települések vonzásának erősítéséhez, mint a terménykereskedelem. 15 Gazdasági szerepük értékelése egyedi vizsgálatukat igényelné. ÖSSZEGZÉS Észak-Dunántúlnak a déli résztől eltérő struktúráját elsősorban az határozta, meg, hogy a régiónak ez a része eró'sebben kommercializálódott. E vidéken több és változatosabb volt az áruba bocsátható termény és termék, kedvezőbbek voltak a közlekedési adottságok, mindezek következtében a vidéki ipar és kereskedelem is fejlettebb volt, mint a déli régióban. 16 Míg délen - figyelmen kívül hagyva a régión kívüli Veszprémet alapvetően két város, Pécs és Kanizsa vonzása érvényesült, addig északon jóval nagyobb számú, nagyrészt egyenrangú, egymással rivalizáló városok és piacközpontok gyakoroltak befolyást a vidék lakosságára. A vizsgálat legfőbb tanulsága azonban az, hogy bár a városok és piacközpontok állománya és hierarchiája a 18. század elejéhez képest jelentősen átalakult, az egykori, jelentősebb vonzást gyakorló települések vonzáskörzetük elvesztése után is sok mindent megőriztek korábbi városi vagy városias szerepkörükből. Ezt bizonyítja számos al15 Bácskai - Nagy, 1984. 220. p. Leszámítva Tolna megyét, amelynek eltérő vonzáskörzeti struktúráját a dél-dunántúli vizsgálat során hangsúlyoztam. 364