Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Rudolf Kropf. Kézművesség és földesúri birtok a szalónaki uradalomban
Péternek és Jánosnak -, akik hússal látták el a Batthyány-udvartartást, e szolgálataik fejében a Szalónak mellett fekvő ún. Waldwiese-t adományozta. 22 Valószínű, hogy a Batthyány család ágai a céhes iparügyekben egymás között rivalizáltak. Batthyány Miksa és a szalónaki Pert Gottlieb mészáros között 1788-ban létrejött szerződésben rögzítették, hogy a mészárost 50 rajnai ft-ra büntetik abban az esetben, ha a fiatalabb ág mészárosaival akár „együttműködést", akár marhakereskedelmet folytat. 23 A szalónaki pékek is szállítottak rendszeresen kenyeret a szalónaki várba. Martin Lőrinc és János pékek, valamint Ludwig Farkas és Träger József többnyire tűzifát és kenyérgabonát szállítottak az uradalomból, illetve téglát uradalmi téglaégető-kemencétől a sütőkemence átépítéséhez. 24 Jelentős uradalmi megbízásokat kaptak a szalónaki csizmadiák - a Pfeiler, a Steiner, a Seyboldt stb. család - és a cipészek - a Kopfer, a Rauchberger stb. család -, továbbá Beer Mihály ószalónaki szíjgyártó, valamint és Burger Boldizsár nagyszentmihályi nyergesmester. 25 A vagyonos szalónaki polgárok közé tartozott a Feyerabendt család. Tőlük a Batthyányiak három házat szereztek a városban, az ún. „Feyerabend-féle zsidóházat" a zsidóudvarral együtt (ma: Rabbi-ház és zsinagóga). Feyerabendt Sámuel, András és Mihály sarkantyúkészítő- és lakatosmestereknek szoros kapcsolatuk volt a Batthyányudvarhoz. Feyerabendt Mihály többnyire „szalónaki polgári sarkantyúmester"-t írt neve mellé aláíráskor. 26 Az alábbi mesterek listája ugyancsak jelentős: így a szalónaki szabóké - a Strohriegel, a Polster, a Seyboldt, a Hage, a Pfeiller, a Muhr, a Parthmann család stb. -, az asztalosoké - a Steiner, a Müll, a Kneffl, a Strohriegel család stb. -, az esztergályosoké - Steiner család - és a bognároké - a Posch, a Mager, a Schmalzer, a Mitlhammer, Böhm család -, amelyek megbízásokat teljesítettek az udvartartásnak. Ezek a céhek sokszor dolgoztak az uradalmi üveghutának is. 27 A többi, elvétve az uradalomnak dolgozó iparosok között említésre méltóak az ácsok, a kőművesek, a szappanfőzők, a kötélgyártók és a kalaposok, valamint a szűcsök, a zsinór- és gombkötők, továbbá a mézeskalácsosok, akik közül elsősorban az utóbbi három szakma képviselői elégítettek ki magasabb igényeket. Az uradalmi majorságok számára kiváltképpen a szomszédos falvak - így Nagyszentmihály, Vasfarkasfalva, Alhó és Felsőkethely - kovácsai végeztek munkát. A Batthyány család csaknem kizárólag a saját uradalmából, itt is mindenekelőtt a szalónaki, azaz az uradalom elővárosából származó iparosoknak adott megbízásokat. E tekintetben a család oly messze ment, hogy az uradalom felosztásakor kézművesmunkára csak az adott uradalomhoz Burgenländisches Landesarchiv Herrschaftsarchiv Schlaining (továbbiakban: BLA HS) B VII-f-2.; Kropf, 1966. 303. fol. 23 BLA HS B 11-38. 24 Kropf, 1966. 306. fol. 25 Kropf, 1966. 300. fol. 26 Kropf, 1966. 306. fol. 27 Kropf, 1966. 301. fol. 313