Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Gerald Schlag: A monyorókeréki „Az arany kerékhez" szabadkőműves páholy 1776 és 1786 között

A „páholyból távozott" mesterek: Szécsényi Ferenc gróf, cs. kir. kamarás és kir. biztos a pécsi körzetben

70 Johannes Kretschmayer, építész Mak Károly, cs. kir. hadnagy

71 Franz Kugler, Erdó'dy Lajos gróf volt udvarmestere

72 Ignatius Pöckh, orvos Niczky György gróf, cs. kir. kamarás és Verőce megye főispánja

73 Egy, a páholyból kilépett tanonc: Ignatius Pleil, zeneszerző' Erdó'dy László grófnál

74 „Szolgáló testvérek"-ként tüntették fel: Anton Dietz (segéd), Erdó'dy Lajos gróf szolgálatában Ruklinsky János (tanonc), Pejacsevics Károly gróf szolgálatában Az elmúlt időben elhunyt mesterek: Sziltz Károly, jaki apát és szombathelyi kanonok

73 Takács Miksa, Erdődy Lajos gróf titkára. Széchenyi Ferenc gróf (1754-1820) 1776-ban a Kőszegi Kerületi Tábla tagja, majd a horvát báni tábla elnöke, 1783-ban a horvát bán helyettese lett. 1789-ben Somogy megye főispánja. Hallhatatlan nevet szerzett magának azzal, hogy kiterjedt mű- és könyvgyűjteményét a nemzetnek adományozta, és ezzel a Magyar Nemzeti Múzeum és Nemzeti Könyvtár megalapítójává vált. 71 Mak Károly, később von Leiberich báró (1752-1828), szállásmesterként került a 2. (Michael Graf Althann) karabélyos ezredhez. 1773-ban főhadnagy lett, majd, 1777-től Lacy tábornagy adjutánsaként harcolt a bajor örökösödési háborúban. 1786-ban nemességet kapott, az 1789/90. évi török hadjáratokban II. József szárnysegédeként vett részt. Az 1792/1793-ban Hollandiában tanúsított magatartásáért tábornokká nevezték ki. O irányította 1798-ban a nápolyi, majd 1805-ben a Rajna mentén az osztrák seregeket. 1805. október 20-án Ulmnál Napóleon előtt kapitulálnia kellett. Ezért 1806-ban a hadbíróság 8 évi börtönre ítélte, majd ezt I. Ferenc császár 2 évre mérsékelte. 1819-ben rehabilitálták. A név mellett a következő, kézzel írt megjegyzés olvasható: Jelenleg a rendőrség bizalmasa Bécsben". Niczky György gróf (?-1804) cs. kir. kamarás, 1779-tól 1803-ig Verőce vármegye főispánja Szlavóniában. 1785-ben Eszéken átlépett „Az éberséghez" páholyba. Ignaz Joseph Pleyel (1757-1831) zenész és zeneszerző. 1772 és 1777 között Haydn tanítványa. Részt vett Kismarton és Eszterháza zenei és operaéletében, majd Erdődy László gróf zenekarának vezetője lett. 1783-től a straßburgi székesegyház másod-, 1789-től pedig első karmestere. 1792-ben Londonba, 1795-ben Párizsba ment és egy zenei kereskedést nyitott, majd 1807-ben zongoragyárat alapított, amely a fia működése alatt világhírnevet szerzett. 60 szimfóniát, több mint 60 vonósnégyest, zongoradarabot, dalokat és 2 operát szerzett. A legújabb kutatások szerint ő a „Marseillaise" szerzője, amely 1795-ben a franciák nemzeti himnusza lett. Sziltz Károly (1737-1785) nemesi családból származott, apja hadi főfelügyelő volt Esztergomban. 1753ban lépett be a piarista rendbe, és 1760-ban szentelték pappá. 1765-ben Erdődy János gróf családjánál nevelő volt, majd a váci Theresianum professzora lett. 1769-től 1779-ig Esterházy Ferenc gróf magyar udvari kancellár családjánál udvari káplán és nevelő volt. Később rátőti préposttá, majd 1779-ben jaki címzetes apáttá, és 1782-ben szombathelyi kanonokká nevezték ki. 291