Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Mentényi Klára: Egy kőszegi lakóház életének történetéből. Schneller utca 1

mégpedig annyira, hogy egy ebből az évből származó homlokzati rajzon szintén feltüntették őket. Az utókor számára szerencsés módon fennmaradt egy rajzsorozat, amelyet Foerk Ernő, a Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipar Iskola tanára a nyári szünidőben készíttetett tanítványaival.

22 A felmérések manuáléi nem csupán az alaprajzokat, a homlokzatokat és a legfontosabb keresztmetszetet tartalmazzák, de pl. az emeleti előtér belső terének nézetét vagy olyan kisebb részleteket is, mint bizonyos boltozatok, ajtóés ablakkeretek, könyöklő profilok stb. Az utcai homlokzat Sipos Tibor rajzán

23 (3. kép) lényegében megegyezik a ház 2001. évi külső megjelenésével. Más a tetőforma - tudjuk, hogy az 1960-as években teljes tetőcserére került sor -, és a régivel együtt eltűntek azok a hangulatos, álló formájú, íves nyílászáróval fedett padlástéri ablakok is, amelyeket egykor önálló kis cseréptetővel fedtek. A szép, háromrészes fakapu fölött egyedül árválkodott a zárókő, maga a keretelés hiányzott. A földszinti ablakokat még fa zsalugáter fedte. A felmérés megőrizte a délről szomszédos lakóház nem sokkal később lebontott utcai homlokzatának egy részletét is, amelyről a földszintes épület gerincmagasságán kívül a vakolat-architektúra és az ablakok keretelésének egy részlete szintén jól leolvasható. Ami a szóbanforgó, de akkor csupán töredékeiben mutatkozó vakolatdíszítést illeti, ezen az 1925-ben készült rajzon már két különböző rendszerű, sík homlokzattagolás figyelhető meg. A nagyjából a középtengely falsík-váltásánál, a kiugró sarkon egy Kőszegen - és máshol is - igen gyakori, átlókkal két részre osztott, és ennek megfelelően eltérő színekben vagy árnyalatokban megjelenő, lépcsős sarokarmírozás látható. A városban ez sgraffitos és festett változatban is előfordul, ezért magáról a rajzról nem tudni, hogy jelen esetben melyik megoldással van dolgunk. A másik díszítőrendszer azonban, amelyhez az épület északi és déli végén kibukkanó részletek tartoznak, különösen a déli oldalon alkalmazott - két sötét tónust is megkülönböztetni akaró - ceruzahasználat miatt valószínűleg festve volt. Itt a sarkokon, ahogyan az északi szakaszon ez jól tanulmányozható, a falfelülettől és egymástól is csíkokkal elválasztott, szabályos téglány formájú mezők sorakoznak egymás alatt. Festett, vízszintes övpárkány tagolja a homlokzatot, amely fölött az emeleten mintha keskeny, világos keretelő csíkok között sötétebb színű, íves lesarkítással kialakított, függőleges faltükrök lennének. Mindezekből szerencsére már jóval több látszik azon az 1930-ban készült fényképen, amelyet Miske Kálmán küldött a MOB-nak, és egy másik, nem sokkal későbbi, de a homlokzatnak csupán a déli szakaszát mutató fotón.

24 (4- kép) Mindenekelőtt a különböző rétegekre és ezek - a felvételeken jól kivehető - egymásutániságára A 10 lapból álló (pausz, ceruza) felmérés-sorozatot 1925. június 24-27. között készítette Rózsa Sándor, Sipos Tibor és Blaski Péter. A rajzok KÖH Tervtárában találhatók, Itsz. 9339-9348.; Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után, 19201934. In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Bp., 1996. 156157. p. (Művészettörténet-Műemlékvédelem; 9.) KÖH Tervtár, ltsz. 9342. Felirata: „Kőszeg, Széchenyi György u. 7. Homlokzat". Lásd az 5. jegyzetet. 260