Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Mentényi Klára: Egy kőszegi lakóház életének történetéből. Schneller utca 1

Az 1. számú saroktelek és a mellette lévő, földszintes, 3. számú épület kisajátításáról a képviselő-testület 1929-ben határozott.

13 Az 5. számú, az utca felé földszintes kis ház még 1935-ben is létezett,

14 lebontására azonban hamarosan sor kerülhetett, hiszen Visnya Aladár 1938-ban, az akkor éppen három éve létező kőszegi múzeum vezetője már „felelőtlen rombolás"-ként aposztrofálta a szinte teljesen megszüntetett házsorral történteket.

13 A DÍSZÍTETT HOMLOKZAT SORSA A legnagyobb veszély elhárult ugyan, hiszen a Széchenyi u. 7. - szomszédaival ellentétben - fennmaradt. Telt-múlt az idő, azonban nem történt semmi, a vakolat alól féligmeddig kibukkanó, díszes töredékek - restaurálás hiányában - lassan tovább pusztultak, így nem csoda, hogy Maitz Andor helybéli építész, aki a műemlékké nyilvánítás egyik kezdeményezője volt, majd négy évvel később, 1934 júliusában kétségbeesésében újból Miske báróhoz fordult: „... láttam és tapasztaltam, hogy a Széchenyi György utca 7. sz- ház • • • teljes pusztulásnak indult azáltal, hogy a színes vakolat felületek is lehullanak s így félő, hogy a restaurálás késlekedése folytán majd teljesen elpusztul az értékes és látványosságot nyújtó homlokzat, ami természetesen a helyreállítást is majd lehetetlenné teszi-"

16 Miske Kálmán haladéktalanul levelet írt a polgármesternek, és kérte, hogy a város késedelem nélkül gondoskodjék az épület felújításáról.

17 A további szomorú eseményekről Visnya Aladárnak Végh Gyulához, az Országos Iparművészeti Múzeum főigazgatójához, MOB bizottsági taghoz 1938. május 5én írt leveléből értesülünk. „Kedves Barátom! Miután elutaztál még mindig sokat tépelődtem azon, hogy miképen adjam vissza a Polgármesternek azt a pofont, amit a festett díszítésű ház fenntartása érdekéhen kifejtett sok-sok szavalásom semmibevevésével kaptam tőle."

18 A továbbiakból kiderül, hogy a restaurálási költségek megspórolása érdekében a főmérnök rávette vitéz Nagy Miklós polgármestert, hogy fogja az egészet a rendőrkapitányra, mintha ő utasította volna a város vezetését a díszes vakolatrétegek 24 órán belüli leverésére. „És ha akármilyen kicsi volt is az a festett díszű rész (pedig az új, le nem hullott vakolat alatt is volt bőven) ez az utolsó maradványa a Dunántúlon az ilyen festett díszű házaknak 13 VaML KFL KV Pg. Közig. ir. 1699/1937., 3992-1/1942. A házról a város 1935-ben készíttetett Szilárd Rezső okleveles mérnökkel becslést, amelyben fennmaradt a lakó- és melléképület részletes leírása. VaML KFL KV Pg. Közig. ir. 1709/1937. A 19. századi forrásanyag összegyűjtésében nyújtott komoly segítségét Söptei Imrének külön is köszönöm. KÖH Könyvtár. MOB Iratok 346/1938. Visnya Aladár címzés nélkül lefűzött levele feltételezhetően az eredetileg kőszegi illetőségű Végh Gyulához íródott: „... tőled nem lehet rossz néven venni, ha mint az ingó műemlékek hivatalos felügyelője az ingatlan fő védőjét értesíted •..". Végh ekkor az Iparművészeti Múzeum főigazgatója és a MOB bizottsági tagja volt. Kó'szeg, 1938. május 5. 16 Maitz Andor levele Miske Kálmán báróhoz. Kó'szeg, 1934. július 24. VaML KFL KV Pg. Közig. ir. 6345/1934. Miske Kálmán báró levele a polgármesterhez. Kó'szeg, 1934. július 26. VaML KFL KV PG. Közig. ir. 6345/1934. Visnya Aladár levele, 1938. május 5. Lásd a 15. jegyzetet. 258