Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi tisztújítások 1672 és 1681 között

újítás alkalmával katolikusokat is vegyenek be a városi tanácsba és hivatalokba.

8 A királyi utasítás megvalósítása érdekében április 24-én Kőszegre érkezett Ghillányi György, a Magyar Kamara tanácsosa. A biztos a helyi katolikus plébános kíséretében jelent meg a városházán, ahol felolvasták az uralkodói leiratot. Ghillányi tudtára adta a községnek, a választásokon ő is szeretne ott lenni, de a választópolgárság ebbe nem egyezett bele.

9 A tisztújító közgyűlés megerősítette hivatalában az előző évi bírót, Hodikius Györgyöt, két katolikust pedig beválasztott a külső tanácsba.

10 A választások után a város hamarosan követeket küldött Bécsbe, hogy referáljanak Kollonich Lipót kamaraelnöknek a tisztújítás lefolyásáról.

11 Május 13-án iktatták be a megválasztott tanácstagokat. A külső tanácsba beválasztott két katolikus közül Komjáthy Mihály nem vállalta a megbízatást, és döntését a győri püspök azon, írásos tanácsával indokolta, mely szerint „...ne acceptalja a tanacsosságot .. "

n

. Komjáthy lemondásának súlyos következménye lett. Majláth Miklós királyi jogügyigazgató azzal az indokkal fogta perbe a várost, hogy az a tisztújítás alkalmával nem tett eleget az 1609:44. tc-ben foglaltaknak, amely előírta: „A bíró és egyéb tisztségeket a szabad városokban, bányavárosokban és kiváltságolt mezővárosokban a magyarok és németek meg a cseheknek, vagy szlávoknak, a vallásra és nemzetiségre való különbség nélkül, egyenlően kell osztogatni, ... valahányszor a városiak a jelen határozat ellen vétenek, mindannyiszor a királyi fiscushoz beszolgáltatandó kétezer magyar forint büntetésben marasztalják el őket ... ?"

13 A fiskus - miután Kőszeg város figyelmen kívül hagyta ezt a törvénycikkelyt - 32.000 ft büntetést rótt ki rá. A kőszegiek tiltakoztak az ellen, hogy a fiskus a törvénycikkely hatálybalépésétől kezdődően szabta ki rájuk a büntetést. Azzal érveltek, hogy a városra csak a törvény 1655. évi megerősítése vonatkozik, mivel ők 1609-ben még Ausztriához tartoztak. A királyi utasítást pedig azért nem tudták megfelelő módon végrehajtani, mert kevés a városban a hivatalviselésre alkalmas katolikus száma. A tizenhárom alkalmas személy közül kettőt a külső tanácsba bevettek, de a tanácsosi megbízatást egyikük sem vállalta. A kamara és a fiskus nem fogadta el a város érvelését, és a következő javaslattal álltak elő: a kőszegiek négy katolikust a belső, további négyet a külső tanácsba vegyenek be.

14 A Chernél Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. 2. rész. Mukkor. Szombathely, 1878. (továbbiakban: Chernél, 1878.) 102. p. Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: VaML KFL) Kőszeg város választott polgárságnak iratai. Jegyőkönyvek., Kőszeg város tanácsának iratai. Tanácsülési politikai jegyzőkönyvek (továbbiakban: Prot.) 1670-1673. 363. p. 10 VaML KFL Prot. 1670-1674. 364-365. p. Hodik (Hodikius) György 1652-ben a kőszegi iskola rektora lett, itt mint a filozófia és theológia tanára működött. 1671-ben választották először városbíróvá. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. 1. köt. Sopron, 1924. (továbbiakban: Payr, 1924.) 245. p. 11 VaML KFL Prot. 1670-1674. 366. p. 12 VaML KFL Prot. 1670-1674. 368. p. II. Mátyás 1609. évi dekrétuma In: Magyar törvénytár. 1608-1657. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1900. 65-67. p. 14 VaML KFL Prot. 1670-1674. 385. p. A fiskus valójában a büntetést csak 1655-től szabta ki. 217