Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Dominkovits Péter: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán: felsőkáldi Káldy Péter

kas unokája volt -, és az ő utód nélküli halála után a koronára szálltak.

128 Az 1640. év a birtokok stabilizálását és bővítését hozta. Gunyafalvi Segéd Ferenc halálát követően Káldy (I.) Ferenc az ő Vas, Veszprém, Somogy és Baranya vármegyei birtokaira, birtokrészeire is megszerezte a birtokjogot, miképpen a Sopron vármegyei Ligvándon, a Vas vármegyei Magyarnádalján Bükkös pusztával együtt ő lett a Segéd birtokrészek tulajdonosa.

129 Káldy Ferencnek valójában két rezidenciája volt: vagy a Szombathely tőszomszédságában lévő szőkeföldi kastélyában,

130 vagy a Sopron belvárosi házában időzött. A szőkeföldi birtoka Ferenc fiának jutott,

131 miképpen a soproni ház Péteré lett. Káldy Ferenc szerezte meg a családnak a vagyonosztás folytán Péter fiának a Vato(ka)t is, ahol majd veszprémi alispánként Káldy Péter nem kevés hatalmaskodással megépítette a vati kastélyt, amiről egy időre a települést Kastélyosvatnak nevezték. Felsőkáldi Káldy Péter birtokai és részbirtokai Vas (Rábaszentmihály, Rönök), Veszprém (Bánd) és Sopron vármegyében (Szarkafölde, Gyülevész, Ligvánd, Ládony, Nagygeresd, Sajtoskál) feküdtek, továbbá háztulajdonnal rendelkezett Sopron belvárosban,

132 és a Szeczer családdal kapcsolatos rokonsága révén - zálog-, vagy örökjogon Pápán is házat, vagy házrészt bírt.

133 Birtokgyarapításához már több szórványadat ismert, így a Mersén lakó Pálffi Mihály, Istók fiával együtt 1645 tavaszán a Sághegyen bírt szőlőjét 75 tallérért Káldy Péternek, és feleségének vallotta fel.

134 Káldy ugyanezen év végén széplaki Bottka Ferenc külsővati 8 ház jobbágyát - amely Szalay Péternél volt VaML VSzkhlt. St. nr. 355. (Káldy). Bécs, 1620. március 13. VaML VSzkhlt. St. nr. 355. (Káldy). Ratisbona, 1641. július 3. A Szombathely melletti Szőkeföldre, Káldy (I.) Ferenc Szombathelyhez fűződő „viszonyára": Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Szombathely, 1993. 39-48. p. (Acta Savariensia; 8.) Káldy Mihály szőkeföldi javairól: Varga ]. ]ános: Ein Herrenhaus und ein Meterhof eines Mittelren Adeligen in Westungarn im 17. Jahrhundert. In: Arkadenhauser, Bauformen, Wohnen und Dorferneuerung am Beispiel bauerlicher Arkadenhauser. Symposium im Rahmen der „Schlaininger Gespräche" vom 21. - 24. September 1988 auf Burg Schlaining. Red. Rudolf Kropf. Eisenstadt, 1990. 223229. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 85.) A Káldy család a házat 1667-ben adta el Erdődy György gróf özvegyének, Batthyány Erzsébetnek. Házi ]tnő: Sopron belváros házai és háztulajdonosai 1687-ben. = SSZ 1965. 2. sz. 129. p. Veszprém vármegye 17. századi hivatalviselő nemességének sok tagja házzal rendelkezett a megyeközponti szerepet vivo Pápa központi, ún. „Hoszu" utcájában. így a szolgabírói karból Agha András, Bogács Ferenc, Duinovics (Duimovith) János, Szántóházy Ferenc, a megye vezetői közül nemesiszkázi Horváth Miklós, Acsády Pál alispánok, vásárhelyi Nagy Ferenc jegyző, a Veszprém vármegye közéletében, illetve Zala vármegye vezetői között is jelentős szerepet vitt Bottka Ferenc, Sándor György, zalai alispánok. Szeczer György háza ugyanott, az 5. szám alatt állt. A háztörténeti adatokat közli: Haris Arxdrea: Telkek és tulajdonosok. A pápai „Hoszu uttza" krónikája a 17-18. században. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, László Csaba. Bp., 1998. 343372. p. (Művészettörténet-műemlékvédelem, 10.) A Veszprém megyei tisztviselőkre: VeML VeMkjkv. 1639-1702. passim, a Zala megyeiekre: Turbuly, 2000. passim. MOL P 1865. S/Kcslt. 1. cs., Pálffi Mihály és Istók fia felvallása: Ság, 1645. április 30. 204