Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Dominkovits Péter: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán: felsőkáldi Káldy Péter

közgyűlésén.

118 Az elhúzódó megyei kormányzati válság jeleként az 1674- április 30-ai közgyűlésen Káldy Péter alispántársával és a vármegyei tisztikarral együtt letette hivatalát,"

9 ugyanakkor 1674 novemberéből ismert egy neve alatt, alispáni hivatalból származó megyei kiadmány.

120 A kutatás jelen szakaszában még keveset tudunk Káldy Péter köztevékenységen kívüli, mindennapi életéről, a rezidenciáin őt körülvevő tárgyi kultúráról, a római katolikus egyházhoz, a valláshoz fűződő viszonyáról. Egy datálatlan „Szükkseges Memóriáié" szerint többször is kijárt a balfi fürdőre, Sopronban több kalmárnak, mesterembernek adósa volt, miképpen Griemperger Péter festőnek is, akivel egy tabernákulumot készíttetett a szombathelyi ferencesek oltárára, és az árából 50 ft-tal adós maradt.

121 Már ezek a felvillanások is több, apjával közös szokására - pléldául a balfi fürdő látogatása

122 - utalnak, amelyek a későbbiekben méginkább megkövetelik az eddiginél részletesebb, intergenerációs vizsgálatot. A felsőkáldi Káldy család és Káldy Péter helye a vármegye és a térség birtokos társadalmában A felsőkáldi Káldy család beházasodás, vagy örökség réven, továbbá zálog- és örökjogon szerzett birtokainak, e birtokok megosztásának, a részletes birtokmozgások bemutatása még további, elmélyült kutatásokat igényel. így a család egészének, illetve az egyes családtagok birtokstratégiája, vagyona, esetlegesen gazdálkodása jelenleg csak bizonyos részeiben és elemeiben ismert. Ugyanakkor ezek, az elsősorban publikációkból származó részismeretek lehetővé teszik, hogy a felsőkáldi Káldy családot, és benne Káldy Pétert az egykori nyugat-dunántúli nemesség struktúrájában elhelyezzük, remélve, hogy a későbbi kutatások finomítják e képet. Az eddigi feldolgozások - miképpen a fentebb jelzett genealógiai - egyrészt összességében és általában szólnak a család birtokállományáról, másrészt egyes részbirtokokat - vari rezidencia - érintenek. A feltárt és publikált vagyonmegosztások - így például a három Káldy fivér 1655-ben „csenczi" javakon történt osztozkodása - csak részinformációkat adnak.

123 A további feltárásokat megelőzően, az eddig ismert birtokok, és a birtoképítés alapján elmondható, hogy mind a felsőkáldi Káldy család, mind pedig maga Káldy Péter több vármegye birtokos 110 VeML VeMkjkv. 1639-1702. 192. p. (például az 1674. február 19. és május 7. között, Pápán megtartott közgyűléseken.) 119 VaML VaMkjkv. 1632-1687. 654., 656. p. MOL P 1865. S/Kcslt. 1. cs., Káldy Péter, mint Vas vm. alispánjának kiadmánya: 1674- november 16. 121 MOL P 1865. S/Kcslt 1. cs., „Szükséges Memóriáié". 86-88. fol. Nem említi: Takács, 1998. passim. Káldy Ferenc több, Batthyány (I.) Ádámnak írott levelében is utalást tesz balfi fürdó'használa tárói. Például: MOL P 1314. Bácsit. Miss. 23.289., Szó'kefölde, 1642. május 23. MOL P 1865. S/Kcslt. Káldy Ferenc fiai, Péter, Ferenc és István megosztoznak anyjuk, Kisfaludy Anna javain. Szőkeföld, 1655. április 30. Káldy Péter hatalmaskodásokkal is növelte birtokait páédául: MT 1608-1657. 555-556. p. 1649:60. te. Hosszutóty György panasza: elhalt felesége, Rátky Katalin rokonsága - például Rátky György, Káldy Péter, Réchey György stb. - valami állítólagos végrendeleti intézkedés révén ingó javaitól megfosztották. 202