Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Johann Seedoch: Hogyan került a kőszegi uradalom Esterházy Pál herceg tulajdonába?

tási központja, a történelmi múltra visszatekintő Kőszeg vára a város falain belül feküdt, továbbra is fennmaradt a - néha konfliktusokkal teli - együttműködés a város és az uradalom között. A kőszegi uradalomhoz a 17. század második felében tizenhárom település tartozott, úgymint Locsmánd mezőváros, Nagybarom, Frankó, Németzsidány, Felsőszakony, Alsószakony, Tömörd, Asszonyfa, Németgencs, Ludad, Pöse, Doroszló és Lukácsháza községek.

5 A kőszegi uradalom magja a szabad királyi várostól délre, valamint keletre feküdt, és a következő falvak tartoztak hozzá: Doroszló, Lukácsháza, Pöse, Ludad, Németzsidány, Tömörd, Asszonyfa és Gencs. Az uradalmat nyugaton a rohonci és a lékai uradalom, míg északon a borsmonostori uradalom határolta. Ettől a magtól északra és valamivel távolabb feküdtek az ugyancsak a kőszegi uradalomhoz tartozó olyan települések, mint Locsmánd, Nagybarom, Frankó, Alsószakony, Felsőszakony amelyek idegen területek által határolt községek voltak. Minthogy a kőszegi uradalmon keresztül húzódott a Vas és Sopron megye közötti megyehatár is, Locsmánd, Nagybarom, Frankó, Németzsidány, Alsószakony és Felsőszakony települések Sopron megyéhez tartoztak, míg a többi falu Vas megye területén feküdt. A Nyugat-Magyarország nagy részen általános többnyelvűség a kőszegi uradalomra is jellemező volt. Nagybarom, Frankó és Tömörd horvát községek voltak, amelyeket horvátul Veliki Boristof, Frakanava és Temerje néven említettek. Locsmánd és Németzsidány a német falvak közé tartoztak, német nevük Lutzmannsburg és Rockendorf volt, míg a többi községet túlnyomó részben magyarok lakták. A Széchy család már a 17. század 50-es éveitől néhány községet, különösen azokat, amelyek Sopron megyében feküdtek, nevezetes személyiségeknek elzálogosított. A kőszegi uradalomban 1660-tól zálogbirtokosként a győri püspök, Széchenyi György, a későbbi kalocsai, majd esztergomi érsek tűnt fel.

6 Széchy Péter 1672-ben 16.650 rajnai ft-ért zálogosította el neki Locsmándot, majd Nagybarmot és Frankót, egyenként 10.000 rajnai ft-ért, míg Németzsidányt 3000 rajnai ft-ért, Tömördöt pedig 10.248 rajnai ft-ért.

7 Ehhez jött még 1684-ben Doroszló, Pöse, Gencs, Alsószakony, Felsőszakony és Asszonyfa bizonyos kisebb részeinek elzálogosítása úgy, hogy a zálog összege 80.000 rajnai ft-ot tett ki, amely aztán 1693-ban 98.687 rajnai ft-ra rúgott.

8 Széchy Péter, György és Gáspár halálát követően a kőszegi uradalmat a túlélő testvérek, Julianna és Mária között osztották fel. Julianna férje ipolykéri Kéry Ferenc gróf, Vas megye főispánja volt, aki a kaboldi uradalom egy részét is birtokolta. Mária Mivel a 17. században a községek neveit még hivatalosan, pontosan nem rögzítették, a különböző iratokban eltérő írásmódjukkal lehet találkozni. Néhány község nevét a későbbiekben hivatalosan is megváltoztatták. Locsmánd, Nagybarom és Frankó Burgenland területén fekszenek. 6 MOL P 108. Esterházy cs. lt. Rep. 13. fasc. K. nr. 240. 7 MOL P 108. Esterházy cs. lt. Rep. 13. fasc. K. nr. 252. et NB. 8 MOL P 108. Esterházy cs. lt. Rep. 13. fasc. K. nr. 254. et C, fasc. G. nr. 120. 178