Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei

falak és tornyok megeró'sítésére.

30

1. Ferdinánd elismerte a súlyos veszteségeket, és - kedvezmények megadása mellett - elrendelte a helyreállítási munkákat.

3

' Ugyanebben az évben a délkeleti sarkon álló Molczer-tornyon dolgozó két kőműves, Sylvester és Bernhart egészen az Alsókapuig még egy mellvédfalat is épített, amiért jelentős összeget, 154 tallért kaptak. Bariska István figyelt fel először az adatra, összefüggésbe hozva azt a Fancz Bálint festményén látható kőfallal.

32 A munkálatok azonban másutt lassan haladtak, mert 1545-ben a falak, a bástyák és a kapuk csaknem teljesen szétlőtt, felrobbantott és elpusztított állapotban voltak. Öt évvel később a jegyző, Pangracz Schwanckler még mindig „... a város, a falak, a bástyák, és a kapuk építéséről .. ."

33 tett említést. Csak a 16. század középe utáni, pontosabban 1568-ból származó forrás említette először a városkaput egy konkrét ügyben: neuhofi Jurisics Miklós azt követelte a várostól, hogy az készítesse el újból a harcok során elpusztult Jurisics-címert,

34 de hogy pontosan milyen sérülések érték a városkaput, arról nem tett említést. A többi toronnyal ellentétben eddig a helyreállításáról sincs semmilyen információnk. A város egész védelmét felölelő sorozólajstrom szerint a 6. számot viselő Unteres Stadttor védelmét 1575-ben 3 negyedmester (Fabian Khieschner, Stepan Scheibapffl, Sumer Mihal) és 4 tizedmester (Sabo Walasch, Stephan Grienwald, Wagnar Walint, Marthon Anthal) 42 fő tizedlegénységgel, 1 ágyúval és 22 szakállas puskával látta el.

35 Istvánffy Miklós szerint Kőszeg „... nagyon kis kerületű városka, egyszerű fallal, de óriási, a mélybe süllyesztett gödrök, előerődök teszik erősebbé."

i6 A 17. század első feléből származó városbírói számadásokban egyre több az Alsókapura, pontosabban annak karbantartására vonatkozó bejegyzés olvasható, de nagyobb építkezésekről nem tesznek említést. Ekkorra a török fenyegetettség megszűnt, és az erődítések a fejlődés gátjává váltak. Először a vizesárkokat töltötték fel, amelyek folyamatos tisztítás hiányában amúgy is hamar elmocsarasodtak. 1733-ban az Alsókapu előtt álló fahidat kő - pontosabban kőpilléreken álló, téglaboltozatos - hídra cserélték ki.

37 Az új híd két oldalán a század második felében épültek az első házak. A 19. század elejére már a teljes utcavonal kialakult. Maga a kaputorony VaML KFL Kőszeg város titkos levéltára (továbbiakban: KV Titk. Lvt.) Pótsorozat (továbbiakban: Póts.) I/XLIV. 533. I. Ferdinánd király oklevele Kőszeg városának. Pécs, 1533. május 7. Bariska, 1982a. 55. p. Bariska, 1982. 254. p. VaML KFL KV Titk. Lvt. Póts. I/XLIV. VaML KFL KV Titk. Lvt. Kőszeg, 1568. aug. 5. VaML KFL Kőszeg város adóhivatalának iratai. Adóösszeírások Kö. 510-512., Müsterregister der Statt Güns 1575. Besetzung der Stattmaur. Béi Mátyás: Vas vármegye leírása. 6. közi. Ford. Tihanyi Tiborné Szálka Irma; a ford. ell. jegyzetekkel és irodalommal ellátta Bendefy László. = VSZ 1977. 2. sz. 267. p. 1600 és 1601 között Christoph ácsmester a kaput javította. VaML KFL Kőszeg város házipénztárának iratai. Vegyes számadások. Városbírói számadások (továbbiakban: KV hp. ir. Városbírói számadások) 1600-1601. 23. p. Néhány évvel később a híd felújítása került sorra - VaML KFL KV hp. ir. Városbírói számadások, 1609-1610. 29. p. - a sort folytathatnánk. 162