Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Gustav Reingrabner: A hitfelekezetek kialakulása és a konfesszionálás a nyugatmagyarországi térség egyházaiban az újkorban

nomult és hatásos, és persze részben nagyon nehezen felfogható bó'ségíí. Ezek különböző' módon, de mindig Isten üdvtervének, Krisztusban, Máriában és a szentekben meglévő üdvakaratának bemutatását, valamint az egyház üdvhozatalban betöltött jelentőségét szolgálták. A szoterológia

10 és az ekkleziológia tehát teljesen ezt a képszerű igehirdetést szolgálta, amely a szóbeli hirdetés oldalán - sőt bizonyos tekintetben pedig annak helyére - állt. Emellett a vallási tartalmakról szóló tájékoztatás nem volt csekély, miként azt sok katekizmus és imakönyv könyv tartalma bizonyítja. 9.) Ausztriában nem létezett protestáns teológia, Magyarországon pedig mindenekelőtt a német teológiával való kapcsolata egyértelmű volt, bár az ekkleziológiában és az egyházi tisztségekről való felfogásban saját útjukat járták. Az egyház szervezetében teljesen önálló református illetve lutheránus formák alakultak ki, amelyek feszültséget teremtettek az egyházi intézmények és a földesurak kapcsolatában, valamint az egyház és részeinek autonómiája között. Ennélfogva nem volt annyira meglepő, hogy Magyarországon 1791-ben, a türelmi rendelet utáni első evangélikus egyházi alkotmányban az egyházi főhatalmat az istentiszteleten összegyűlt gyülekezetnek ítélték oda. Az első német országos egyház, amely hasonlót meg mert tenni, az oldenburgi volt, és ez 1849ben (!) történt. A protestáns ortodoxia és a pietista meggyőződés összhangban volt a formák és rendeletek értelmével. így 1610 óta a választásokról, a hivatalok betöltéséről, az egyházi felszentelésekről és a hitvallásokról számos rendelet született, amelyek mindegyike csupán meghatározott idő- és térbeli érvényességgel rendelkezett. Ezt az időszakot a német - kevésbé a francia - teológiai gondolatok átvétele, és a helyzetből adódó önálló gondolkodás közötti feszültség jellemzi, ami mindazonáltal oda vezetett, hogy megmaradt az evangélikus és a református egyház kontinuitásának igazán erőteljes érzése, amely nem csak a különböző országgyűlések vallási kérdésekről szóló határozatait tartotta szem előtt, hanem figyelt a személyes identitásokra is. Erről Ausztriában természetesen szó sem lehetett, ugyanúgy, mint a felvilágosodás gondolatainak behatolásáról sem, amely pedig Magyarországon viszonylag hamar és politikai aspektusokkal történt meg. A protestantizmus nem csak a felvilágosodás keletkezési helye - Franciaországban volt nem keresztény felvilágosodás és Olaszországban pedig katolikus változatként a Muratoti-féle -, hanem olyan egyház is, amelyre a felvilágosodás különösen erős hatással volt. Ezt mindamellett tetézte, hogy felvilágosodásnak az egyház helyzetéről szóló gondolatai különösen figyelemreméltóak voltak. 10.) A türelmi rendelet az ausztriai, és kisebb mértékben a magyar protestánsok helyzetének megváltozását eredményezte. Egyidejűleg megváltozott a katolicizmus pozíciója és megjelenése is. Bár a II. József reformjai csak részben bizonyultak tartósnak, mégis olyan kihatásuk volt, amelyek az uralkodó viszonylag rövid kormányzási idején messze túlmuAz üdvösségről való tanítás. 153