Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

A Dunántúlon, ahol Sztárai Mihály a lutheri tanítás követőjeként tevékenykedett, Szegedi Kis István viszont helvét szellemben tanított, a két felekezet erőviszonyai eltérően alakultak. A hódoltsági vármegyékben - Baranyában és Tolnában - a helvét áramlatnak az Erdély és a Tiszántúl felől érkező antitrinitárius hullámmal kellett megküzdenie, a Sopron és a Vas vármegyei Nádasdy és Batthyány birtokon viszont a lutherizmus szívós ellenállásával.

3 A két protestáns felekezet egyik lényeges nézetkülönbsége az úrvacsora-tan kérdésében alakult ki. A katolikus tanítást, amely szerint a kenyér átlényegül Krisztus testévé, mindketten elutasították. De másként ítélték meg a szent korpusz jelenlétét az úrvacsorában. Luther követői szerint valóságosan átnyújtották és elfogadták Jézus természetes testét úrvacsora osztáskor, Kálvin hívei viszont csak a keresztre feszített távollevő testének jelét látták a kenyérben.

6 Midőn az új hit teológusai elméleti vitákban igyekeztek igazolni a lelkekre gyakorolt egyedül üdvözítő hatásukat, a reformáció hívévé szegődött földesurak a mindennapi életben tették ugyanazt. Ok már korábban is jelentős befolyást szereztek számos területen: megkaparintották az állami adó egy részét, az egyházi tizedet bérlet formájában, katonát állítottak birtokaik és egyúttal a reájuk bízott országrész védelmére, ahol uradalmi központjaik lettek a védelem bázisai. Oda szolgáltatták be jobbágyaik a földesúri pénz- és terményjáradékot, az állami adót pedig a várak megerősítésére, karbantartására fordították. így az ország védelmi erejének egy része a nagybirtokosok kezében összpontosult. Mindez hatványozottan jelentkezett a reformáció térhódításakor, hiszen az új hitre tért földesúr határozta meg jobbágyai vallását - várkapitányként gyakran katonáinak is irányt szabott -, és ő tartott fenn egyházat,

7 iskolát és plántált műveltséget, istápolt irodalmat. A dunántúli véghelyek mindegyikében állt protestáns egyház: lutheránus vagy kálvinista, némelyik helyen mindkettő,

8 ahol buzgó lelki gyakorlatot folytattak a prédikátorok. A török elleni védelmi rendszer első vonalában álló Pápán és Szigetváron Enyingi Török Bálint földesúr és várkapitány idejében

9 kezdték el a térítést. Pápa őrségét és polgárait bizonyos Bálint pap „vitte az evangéliumi világosságra," azaz a luHorváth János: A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalom története. 2. kiad. Bp., 1957. (továbbiakban: Horváth, 1957.) 329., 333. p. 6

Thury, 1908. 75., 83. p. Enyingi Török Bálintról jegyezték fel az 1530-as években, hogy „Calvin új tudományát nemcsak nviga szívta be, hanem annak mások előtt is igen buzgó pártfogója és előmozdítója volt, és azt vúnden jószágaiban, úgymint a Balaton melléken, Somogy és Veszprém vármegyékben, ahol többnyire minden várak és faluk ölet uralták, igen hathatósan tette." Thury, 1908. 11. p. Hasonlóan járt el Gyulafi László tihanyi várkapitány, aki Dévai Bíró Mátyás hatására tért át 1535-ben a lutheri hitre. Dévai azután Gyulafi támogatásával reformálta a Balaton-felvidék falvait és várait. Thury, 1908. 18. p. Szabó I.stván; Ellenreformáció a végvárakban, 1670-1681. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére, 1933. október 7. Bp., 1933. 457. p. Enyingi Török Bálint feleségének, a szász származású Pemfflinger Katának köszönhetően lett lutheránus. Thury, 1908. 7. p. 122