Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

értelmiségiekkel (Istváníry Miklós, Georg Purkircher), akik az új magyar fővárosban, Pozsonyban alkottak humanista műhelyt, miközben egyúttal meghatározó szerepet játszottak a magyar belpolitikai élet irányításában.

67 A verseket is szerző Schwendi magyar ill. magyarországi „barátai" közé tartozott még Dudith András, a dalmát származású neves humanista, aki 1563-tól 1567-ig pécsi püspök volt, vagy a kor tekintélyes matematikusa és csillagásza, Kopernikusz tanítványa, Georg Joachim Rheticus.

68 Az utóbbiról viszont az újabb kutatások ismeretében tudjuk, hogy az 1570-es években Schwendi többször említett utódja, Hans Rueber kassai udvarában talált menedékre.

69 Végül nem feledkezhetünk meg az angol költó'ró'l és diplomatáról, Sir Philip Sidneyről sem, aki az említett pozsonyi humanista körnek is úgymond „külső tagja" volt,'

0 vagy a német neolatin költészet egyik kiváló alakjáról, Paul Melissus-Schedéró'l sem. Utóbbival Schwendi nem másutt, mint magyarországi hadjáratai idején került először kapcsolatba, midőn Schede részt vett az általa vezetett expedíciókban.

71 Magyarországon tehát még az állandó fegyverdörgés ellenére sem hallgattak a „múzsák". De nem lehetett gátat vetni a protestantizmus újabb és újabb, a humanista kultúrával gyakran összefonódó irányzatainak sem. A magyar lakosság - a közép-európai trendnek megfelelően - igen fogékony volt az új vallási nézetekre. Ezt jól bizonyítja, hogy az 1580-as évekre a három részre szakadt ország minden egyes területe „vallást" váltott: az ország lakosságának mintegy 85-90%-a a protestantizmus valamelyik Barlay Ö. Szabolcs: Radéczy püspök híres hársfája. Egy négyszáz évvel ezelőtti irodalmi kör. = Vigília, 1976. 11. sz. 744-748. p.; Hortus Musarum. Egy irodalmi társaság emlékei. Összegyűjt, és bemutatja Ritoőkné Szalay Ágnes. Bp., 1984- 40 p.; Mikó Árpád: Ianua mortis. Nicasius Ellebodius (1535-77) síremléke. Adalék a Radéczi-kör mú'pártolásához. In: Galavics - Hemer - Keserű, 1990. 419-429. p.; Galavics Géza: Személyiség és reneszánsz portré. Ismeretlen magyarországi humanista-portré. Mossóczy Zakariás arcképe. In: Galavics - Hemer - Keserű, 1990. 401-418. p.; Pálffy, 2000. 213-217. p. További irodalommal Dudith levelezésének kritikai kiadása: Lech Szczucki és Szepessy Tibor főszerkesztésében a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum Scries Nova sorozatában (1-5. köt. Bp., 1992-2001.) Dudith András könyvtára. Részleges rekonstrukció. Összeáll, és előszó Jankovics József, Monok István. Szeged, 1993. 207 p. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez; 12/3.); Ács Pál: Dudith András török sógora. In: Ács Pál: „Az idő ósága". Történetiség és történetszemlélet a régi magyar irodalomban. Bp., 2001 258-263. p.; Rheticusra: Burmeisutr, Karl Heinz: Georg Joachim Rheticus, 1514-1574. Eine Bio-Bibliographie. Bd. 1-3. Wiesbaden, 1967-1968. 206, 100, 206 p.; Westman, Robert S.: The Melanchthon Circle, Rheticus, and the Wittenberg Interpretation of the Copemican

Theory. = Isis, 1975. 66/232. sz. 164-193. p. Szabó András: Joachim Georg Rheticus, Kopernikusz tanítványa Magyarországon. In: Szabó Adrás: Respublica litteraria. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő humanizmus koráról. Bp., 1999. 91-100. p. (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok; 2.) Sidney magyar kapcsolataival Gömöri György, Szőnyi György Endre és Petrőczi Éva foglalkozik: Gömöri György: Sir Philip Sidney magyarországi kapcsolatai és hírei Magyarországról. = Kortárs, 1983. 3. sz. 428-437. p.; Szőnyi György Endre: Philip Sidney és Balassi Bálint recepciója. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1989. 4. sz. 493-510. p.; Petrőczi Éva: Sir Philip Sidney 42. zsoltára. Kálvin és Castiglione köpönyegéből. In: Petrőczi Éva: Fél-szentek és fél-poéták. Epizódok a magyar és angolszász puritanizmus irodalmából. Bp., 2002. 141-150. p. (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok; 5.) 71 Schnur, 1987. 30., 32-33. p. 116