Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

A KÉSŐ HUMANIZMUS ÉS A VALLÁSI TOLERANCIA KÉPVISELŐJE Rövid ideig, 1565-tó'l 1568-ig tartó főkapitánysága ellenére Lazarus von Schwcndinek nemcsak Mars, hanem a „Múzsák mezején" is szoros kapcsolatai épültek ki Magyarországgal. Bár e szálak részletes felgöngyölítésével még túlnyomórészt adós a történetírás, az eddig feltárt töredékadatok fantasztikus közép-európai „szellemi hálózat"-ot körvonalaznak. Ez nem véletlen, hiszen Schwendi Európa előkelő szellemi műhelyeiben komoly késő-humanista műveltséget szívott magába.

57 Schwendi tudását és szellemiségét magyar kortársai is nagyra értékelték. A vele 1567 elején az ungvári táborban találkozó Bornemisza Péter nevezetes egykötetes, Foliopostilla című, 1584-ben megjelent prédikációgyűjteményének bevezetőjében például „... okos és sokba forgott embernek ..."

5S nevezte. Négy esztendővel később, 1588ban Balassi Bálint a Szép magyar comoedia prológusában pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Swendi Lázárnak nem ártott, sőt használt az Philosophia, Geometria .. ."

59

. De nagyra méltatta tudását a Magyar Livius, a Schwendit 1569 és 1576 közötti magyar királyi titkári szolgálatának köszönhetően Bécsből személyesen ismerő történetíró Istvánffy Miklós is, amikor a következőket írta róla: „... magna optimarum literarum cognitione pollebat .. ."

60

. Sőt, a 16. század legvégén, a tizenötéves háború közepette a költő, politikus, majd kassai polgármester és iskolaigazgató Bocatius János legismertebb verseskötetében, a Bártfán 1599-ben megjelent Hungaridosban kortársai elé példának állítva még külön dicsőítő költeményt is írt róla.

61 Magyar és külföldi barátai hasonló kijelentéseik papírra vetésekor nem túloztak.

62 Schwendi 1536 és 1538 között a bázeli, majd 1539-től 1545-ig a straßburgi egyetemen folytatta tanulmányait, ahol a korban - miként említettük - már jónéhány magyar is megfordult, a közép-európai német, osztrák és cseh nemesség, polgárság és értelmiség jelentős csoportja mellett. Később különféle katonai és diplomáciai megbízatásai során gyakran bukkant fel a bécsi Hofburgban, német fejedelmi és cseh, sziléziai Baillet, Lina: Schwendi, lecteur de Machiavel. = Revue d'Alsace, 1986. 119-197. p.; Greyerz, Kaspar von; Lazarus von Schwendi (1522-1583) and Late Humanism at Basel. In: The Harvest Humanism in Central Europe. Essays in Honour of Lewis W. Spitz. Ed. Manfred P. Fleischer. St. Louis, 1992. 179l95.p.;Nicklas, 1995. 22-56. p. Bornemisza Péter: Predikatioc, egész esztendő által minden vasárnapra rendeltetet euangeliombol. Detrekő-Rárbok, 1584- Fakszimile-kiadás. Oláh Szabolcs tanulmányával. Bp., 2000. bevezető 5. oldal. (Bibliotheca Hungarica Antiqua; 33.) Balassi Bálint összes versei. Szép magyar comoediája és levelezése. A szöveget gond. Stoll Béla; az utószó és a szótár Eckhardt Sándor munkája. 3. jav. kiad. Bp., 1974. 175. p.;. Kovács Sándor Iván: Balassi Bálint és az Öceánum. In: Kovács Sándor Iván: Jelenlévő múlt. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp., 1978. 59. p. Isthvanfi, 1622. 446. p. Bocatius, loannes: Opera quae exstant omnia. Poetica 1. Ed. Franciscus Csonka. Bp., 1990. 348. p. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Series Nova; 12/1.) A Sáros megyei nemesnek, Usz Bálintnak dedikálva, de említette még több versében is: 343., 582. p. A külföldi kortársak többnyire ugyancsak igen elismerő véleményire: König, 1934. 252-267. p. 114