Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

szultánnal vazallusi viszonyban álló keresztény államalakulattal szemben védelmezte a magyar királyok fennhatósága alatt maradt területeket. Schwendi katonai újításainak másik jelentős része már nem csupán a tiszántúli területeket, hanem egész Északkelet-Magyarországot, sőt általában a magyar hadszíntér főbb problémáit érintette. Először 1566-ban, majd 1568-ban és 1569-ben, végül az 1577-ben Bécsben tartott nevezetes nagy haditanácskozásra

37 nyújtott be uralkodójának egy-egy nagy javaslatot, modern szóval élve „reformcsomagot" arról, miként lehetséges az új határvédelem kiépítése, ellátása, majd korszerűsítése.

38 Ugyancsak ő vetette fel az 1560-as és az 1570-es években több alkalommal is a német lovagrend magyar hadszíntérre telepítésének lehetőségét, amelyet azután az említett, 1577. évi hadikonferencia is részletesen megtárgyalt, ám ez végül nem valósult meg.

39 Az 1560-as évek legvégére Miksa császár befolyásos tanácsosai közé előlépő Schwendi

40 e tervezetei a magyarországi végvárrendszer szervezetének és ellátásának minden területét érintették: a főkapitányok feladatkörétől és alkalmasságától kezdve a várak hadianyaggal és élelemmel való ellátásán át, a törökök elleni speciális könnyűlovas hadviselésig vagy a német, osztrák és magyar nemességnek a határvédelemben való részvételéig. Javaslatainak jelentó's részét az 1560-as évek végétől az ország számos területén, de mindenekelőtt az általa legjobban ismert Északkelet-Magyarországon, említett utódja, Hans Rueber főkapitánysága alatt fokozatosan valósították meg. A reA magyar történetírás számára 1894 óta ismert hadikonferenciára: Gtőcze István: Hadi tanácskozások az 1577-ik évben. = HK 1894. (továbbiakban: Geőcze, 1894.) 502-537., 647-673. p.; Schulze, Winfried: Landesdefension und Staatsbildung: Studien zum Kriegswesen des innerösterreichischen Territorialstaates, 1564-1619. Wien-Köln-Graz, 1973. 65-69. p. (Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs; 60.); Wessely, Kurt: Die Regensburger „harrige" Reichshilfe, 1576. In: Die russische Gesandtschaft am Regensburger Reichstag, 1576. Regensburg, 1976. (továbbiakban: Wessely, 1976.) 38-49. p. (Schriftenreihe des Regensburger Osteuropainstituts; 3.); Kclenikjuz.se/

: A hadügyi forradalom és jelenségei Európában és a magyar királyságban a XVI. század második felében. In: Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században. Szerk. Petercsák Tivadar. Eger, 1997. 30-37. p. (Studia Agriensia; 17.) Az 1566. évi javaslat kiadása: Jankó, 1871. 53-67. p. és újabban: Frauenholz, 1939. 92-106. p., az 1568. június 21-ei: 107-137. p., az 1569. évi: 138-160. p., az 1577. évi: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) P 108. Esterházy család hercegi ágának levéltára. Rep. 77. fasc. N.; illetve magyar kiadása: Geőcze, 1894. 520-537. p.; lásd még: König, 1934- 74-95. p.; Heischmann, Eugen: Die Anfänge des stehenden Heeres in Österreich. Wien, 1925. 18., 22., 24-, 40. jegyzet. (Deutsche Kultur. Historische Reihe; 3.); Liepold, 1998. 100-114-, 270. jegyzet. Zwiedineck-Südenhorst, Hans von: Über den Versuch einer Translation des Deutschen Ordens an die ungarische Grenze. In: Archiv für östeneichische Geschichte (továbbiakban: AÖG) Bd. 56. Wien, 1878. 1878. 403-445. p.; Erben, WilJielm: Die Frage der Heranziehung des Deutschen Ordens zur Vertheidigung der ungarischen Grenze. In: AÖG Bd. 81. Wien, 1895. 513-599. p.; llléssy János: Törekvések a német lovagrend meghonosítására Magyarországon. = SZ 1902. 3. füz. 233-248.

p.; Liepold, 1998. 114-124. p. Lanzinner, Maximilian: Geheime Räte und Berater Kaiser Maximilians II. (1564-1576). = Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung (továbbiakban: MIÖG) Bd. 102. Wien, 1994. Heft 3-4. (továbbiakban: Lanzinner, 1994.) 307-309. p., Eiermann, 1904. 16-17. p.; Fichtner, 2001. passim. 110