Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)
TÓTH KÁLMÁN: Verebi Végh Gyula és az 1912. évi „Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás"
VEGH GYULA, A SZOMBATHELYI MÚZEUM KÉPTÁRÁNAK ŐRE Végh Gyula 1912-ben már hat éve élt Bozsokon családjával. Bekapcsolódott a megye kulturális életébe, részt vett a Kultúregyesület munkájában. 1908-ban a kultúrpalota, a mai Savaria Múzeum építésének befejezésén fáradozó Kultúregyesület igazgató választmányának tagja, a múzeum képtárának őre lett. Tekintsük át röviden a szombathelyi múzeum képtárának történetét, valamint a Kultúregyesület képzó- és iparművészeti kezdeményezéseit 1912-ig! A Kultúregyesület alapszabályokban rögzített céljai közt volt a „...Vármegyei vonatkozású és honi történelmünkben nevezetes helyek, események és személyek megörökítésére szolgáló képtár" 3 létesítése. 1899. november 8-án, a frissen megalakult egyesület elsó választmányi ülésén Kaffehr Béla javaslatára elhatározta a testület, hogy a képtár létrehozása érdekében a vármegye előkelőségeihez fordul. Leveleket küldtek szét, például az Erdódy, Széchenyi, Bezerédj, Chernél, Berzsenyi, Felsőbüki Nagy családoknak, hogy ajándékozzanak a múzeum számára hírneves őseikről egy-egy portrét. 4 Érkezett is számos felajánlás, de a képek begyűjtéséről a választmány már nem tudott intézkedni. Talán le is került volna az ügy a napirendről, ha a Vasvármegye 1902. június 30-ai számában Kaffehr Béla tollából az alábbi sorok meg nem jelennek: „A képtár ügye teljesen el van hanyagolva ... csak régiségek ásatása folyik változó eredményekkel, pedig az aprólékos régészeti és etnográfiai gyűjtések nem olyan fontosak, mint a képtár. " 5 Főként Kaffehr Bélának köszönhetően, aki a későbbiekben is a festőművészeti kiállítások egyik lelkes szervezője és a képtári bizottság tagja volt, sikerült 14 festményt megszerezni a múzeum számára. 6 A Kultúregyesület kapcsolatot tartott a Wlassics Gyula által segélyezett Nemzeti Szalonnal és közreműködött a vándorkiállítások szombathelyi bemutatóinak megszervezésében. 7 Mivel a múzeumi képtár gyarapítását az állam évi rendes segéllyel nem támogatta, a Kultúregyesület sem fordított akkora gondot rá, mint a többi gyűjteményre, „...a képzőművészeti osztály dotációja a többi osztályéhoz képest úgyis csekély ...az évi 300 korona érdemesebb beszerzésekre nem elegendő... Kívánatos lenne a képtárteremnek értékes tartalmához méltóbb berendezése, különösen a dísztelen padozatnak szőnyeggel való borítása, székek beszerzése." — írta 1909. évi képtárőri jelentésében Végh Gyula. A képtár gyűjteménye 1909-ben 142, 8 1912-ben 168 darabból állt. 9 A kultúrpalota állandó képzőművészeti kiállítását javarészt az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumtól letétként kapott eredeti festmények és reprodukciók alkották, 10 ezek szállítására 221 korona 50 fillér rendkívüli államsegélyt biztosított a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége." Végh Gyula így írt erről visszaemlékezéseiben: ,)fasvármegye Kultúregyesülete felépítette a szombathelyi »kultúrházat«. Az ott elhelyezett vasmegyei múzeum 46