Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)

BAJZIKZSOLT: Verebi Végh Gyula élete (1870-1951)

másolással ő maga is próbálkozott. Bár saját véleménye szerint nem ért el a közepes amatőr teljesítményein túlmenő eredményeket, mégis sokat tanult a kísérletezésekből és „mindenekfelett sok békességes órái" 144 töltött a csendes kalligraphusi, miniaton és kompactori (könyvkötő) munkában. 145 „Boldog aki szépet, nemeset, maradandót alkothat! Az én kis könyvtáram eddig csak magamnak szolgált. De már itt szeretném kifejezni óhajtásomat, hogy majdan egészben Vagy részekre osztva olyanok fezeké kerüljön, akik nem csupán látogatják, hanem hasz­nálják ÍS a könyveket. Örököseim tehát tartsák me E mindazt, ami őket érdekli vagy ami­hez ragaszkodnak- A többit kegyeletsértés nélkül eladhatják, hiszen így ismét forgalomba kerülnének a könyvek, bár nem sok pénzt lehetne értük kapni. Ellenben semmi kifogásom sem volna az ellen, ha szétosztanák nekik fölösleges könyveket olyan lehetőleg kicsi könyvtárak között melyekben igazán használnák és megbecsülnék őket: pl. a művészetre Vonatkozókat az Iparművészeti Múzeum könyvtárának, a zeneműveket a Zeneművésze­ti Főiskolának, a bibliophil kiadványokat a Magyar Bibliophil Társaságnak, a hajózás­ra vonatkozókat a balatoni Yacht-clubnak stb. Csak így - nem pedig ha a könyves polczokon penészednek, teljesíthetik hivatásukat az én szeretett könyveim. A bozsoki könyvtárról készített jegyzék második részét 1948-ban fejezte be Végh Gyula. Ez azért érdekes, mert képet kaphatunk arról is, hogy a könyvek mellett kották, metszetek, „autográfok" és térképek is a részét képezték ennek a jelentős kultúrtörténe­ti gyűjteménynek. Kották A kották túlnyomórészt édesapjától, Végh Jánostól jutottak hozzá. O kötötte be őket, valószínűleg beérkezésük sorrendjében, minden tekintet nélkül szerzők, vagy műfajok sze­rinti összetartozásukra. Sok esetben a legkülönbözőbb szerzők zeneművei, két- és négy­kezes zongoradarabok, operakivonatok, ének és kamarazene stb. kerültek be ugyanabba a kötetbe, míg egyes szerzők ugyanazon művek részein más-más kötetben szerepelnek. A kották között voltak Bach, Brahms, Beethoven, Berlioz, Händel, Haydn, Mozart, Schu­bert, Wagner, Rossini, Mihalovich Ödön, Liszt Ferenc stb. szerzeményei. 147 Metszetek - Dürer Albrecht: Hercules (Die Eifersucht) 1 504. körül, kissé gyűrött példány, felragasztva. Az orosz megszállók átlyukasztották 1945-ben. - Krisztus tanítványaival Emausban, fametszet a „kis passió"-ból, a jobb felső sarok­ban bélyegző'. Orrszarvú (Rhinocerus). Fametszet. 1515. - Jakob von der Heyden: XVIII. sz. Kanizsa, Pápa és Eszék várainak látképe 3 da­rab rézmetszet, 97x147 cm. 148 32

Next

/
Thumbnails
Contents