Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)

BAJZIKZSOLT: Verebi Végh Gyula élete (1870-1951)

arra a gondolatra jutottak, hogy Bozsokon az iskolában kórházat rendeznek be a lábadozó betegek részére, melyet októberre meg is valósítottak. Feleségét a bozsoki kórházbizottság a védnöknő magas állására választotta meg. 1914. november 1 -jén 18 beteg érkezett a községbe, akiket Végh Gyula a naplójában egy vízfestményen megörökített.

45 1915. augusztus 27-én császári és királyi népfelkelő lett a kőszegi sörkert gesztenyefáinak árnyékában. „így történt velem, a legbékésebb kortársak egyikével, életemnek 46. esztendejében."

46 1916 júniusában bizonytalan időre felmentették a népfelkelői szolgálat alól, a cenzúra hivatalnál szerzett bronhitis és vérhas miatt. Családjával nyáron és ősszel Bozsokon tartózkodtak, télre pedig beköltöztek Kőszegre, Chernél Viktorék házába. A gyerekeik iskolába jártak, míg Végh Gyula írta a „Bozsoki krónikát" és böngészte a városi levéltárat, bár bevallása szerint nem is rajongott Kőszegért. Sok barátot szereztek Kőszegen: Szentmiklósy Jenőné született Wickenburg Margit grófnőt, a Miske, Chernél, Schönfeld családokat. Végh Gyulának a háború harmadik évében kellett bevonulni a kaszárnyába fegyveres szolgálatra. De mielőtt kivezényelték volna a harctérre, kinevezték őt egy nagy művészeti intézet vezetőjévé. A megbízatás meglepetésként érte, mivel bevallása szerint soha nem kereste azt, sőt nem is tartotta alkalmasnak magát erre a feladatra.

48 A BOZSOKI KASTÉLY 1930-AS ÉVEKBELI KÉPESLAP RÉSZLETÉN 16