Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége a legújabb kutatások tükrében

nádor augusztus 23-án emlékiratban figyelmeztesse a kormányt a horvát veszélyre,

61 vagyis arra, hogy Bécs rövidesen szabadjára engedi a horvát agreszsziót.

62 Ennek hatására dolgozta ki Deák és Szemere a horvátoknak adandó engedményeket, amelyeket az augusztus 27-ei minisztertanács elé terjesztettek.

63 Ezek az engedmények azonban elkéstek, mert az osztrák minisztertanács az előző napon, augusztus 26-án hagyta jóvá az államiratot, amelyet a király augusztus 31 -én továbbított a nádorhoz.

64 4. Uj szempontok Batthyány és a minisztertársak kapcsolatához A közölt dokumentumok és a kiegészítő jegyzetek számos személyes vonatkozást érintenek, közöttük olyanokat, amelyek nem, vagy nem eléggé ismertek. Rövid áttekintésük csak Batthyány és egyes minisztertársai kapcsolatát, illetve a kabinet tagjainak az iratok alapján érzékelhető feszült viszonyát kívánja bemutatni. E sorok írója már korábban felfigyelt arra, hogy Batthyány kioktatta Eötvös Józsefet - egyébként a kabinet legfiatalabb tagját - azért, mert nem ő, hanem osztályvezetői fordultak a kormány fejéhez megkeresésükkel.

65 Az is tudott volt, hogy Batthyány szemrehányást tett Mészáros Lázárnak, hogy innsbrucki távolléte idején a kellően fel nem szerelt 3. honvédzászlóaljat alakulási helyéről a táborba vezényelte.

66 Az azonban csak az iratok összerendezése után világlott ki, hogy ezt követően Mészáros milyen aggályosan kérte ki a miniszterelnök véleményét olyan ügyben, amelyet saját hatáskörében elintézhetett volna.

67 Ugyancsak a dokumentumok egymásutánja teszi világossá, hogy Klauzál Gábor, akihez az iparügyek is tartoztak, a fegyvergyártással kapcsolatos gondjaiban Batthyány állásfoglalását kérte.

68 Ugyanakkor ez logikus is, részben azért, mert a fegyvergyári szerződést is Batthyány írta alá április 30-án, részben pedig azért, mivel a fegyvergyártás a nemzetőrség és honvédség felszerelését kellett, hogy szolgálja, s a két testület szervezését, felszerelését és kiképzését Batthyány ellenőrizte. Ismeretes, hogy a megerősített szenttamási szerb tábor augusztus 19-ei, második sikertelen ostroma után a verbászi tábor fegyelmi állapotáról érkező hírek miatt a minisztertanács augusztus 25én a táborba küldte Mészáros Lázár hadügyminisztert. Másnap, augusztus 26-án Szentkirályi Móric, a bácskai tábor lemondott kormánybiztosa helyére Szemere Beöthy Ödönt nevezte ki. Bechtold tábornok, az ottani magyar erők főparancsnokának lemondása, a sorezredi tisztek közötti bizonytalanság, sőt esetenként ellenséges magatartása miatt szeptember 3-án a minisztertanács teljhatalmú biztosnak nevezte ki Beöthyt, és ezt a képviselőházzal is jóváhagyatta.

69 Ezt a lépést, amellyel a törvényhozás beavatkozott a végrehajtó hatalom szférájába, az országgyűlés baloldala lelkesen támogatta, nem utolsó sorban a Mészárossal szembeni bizalmatlanság miatt. (Mészáros augusztus 20-án a déli tábor katonai vezetését az országgyűlésen megvédte Perczel Mór árulását emlegető vádjaival szemben, és lemondással fenyegetett, ha Perczel magatartását a ház nem ítéli el.) Mivel Beöthy megbízatásának kiszélesítése és megerősítése a biztos váratlan Pestre utazásának volt a következménye, ezt Mészáros a maga elleni bizalmatlanságnak tekinthette. Ezen nem segített az, hogy Szemere szeptember 5-én megküldve a ház határozatát Mészárosnak, azt közölte hogy „a teljes hatalommal" felru&i 53 a**