Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége a legújabb kutatások tükrében

tathassák." A vagyon és személybiztonság védelme kapcsán a rendelkezés a nemzetőrség használatát ajánlotta, a sorkatonaságét csak végső esetben, ha a személy és vagyonbiztonságot éri támadás, de ott is „a legnagyobb vigyázattal és amennyire lehet, védőleg"

29 A körlevél leszögezte a Bizottmány elvi álláspontját, eljárási utasításokat és tanácsokat adott, de ettől a nagyobb városokban jelentkezett, a zsidókat fenyegető mozgalmak nem szűntek meg. Amikor a MOIB április 7-én Székesfehérvár polgármesterétől arról kapott értesítést, hogy a város tanácsának határozata értelmében a zsidóknak három napon belül el kell hagyniuk Fehérvárt, a Bizottmány a határozott fellépés mellett döntött. Még ezen a napon Pulszky Ferencet teljhatalommal küldték ki „a törvényes szabadság és rend" helyreállítására - a határozat visszavonatására - és ehhez katonaságot bocsátottak rendelkezésére.

30 Pulszky azután erőszak alkalmazása nélkül helyreállította a rendet.

31 Rövidesen újabb határozott fellépésre volt szükség, mivel Vas megye alispánja április 6-án a zsinagóga elleni merényletet, 8-án a szombathelyi zsidók megtámadását és kifosztását jelentette. A rendelkezésre álló információk szerint Vas megyében máshol, s nemcsak zsidók elleni népmozgalmak jelentkeztek, a MOIB a Pesten tartózkodó Csány Lászlót és Széli Józsefet, Vas megye alispánját teljhatalommal Vas megyébe, de ha „a szükség úgy hozván magával" Zala, Veszprém és Somogy megyékbe, valamint az érintett városokba küldte ki, ugyancsak katonai erőt bocsátva rendelkezésükre.

32 Csány és Széli megbízása az első pillanattól nem csupán a Szombathelyen és Kőszegen tapasztalt zsidók elleni atrocitások miatt születtek. Szerepe volt ebben a térség mezőgazdasági népessége különböző korábbi sérelmei miatt kitört mozgalmainak is. Zala megye alispánja március 29-én kért segítséget magától Batthyánytól a Keszthely térségében jelentkező, és elsősorban a Zichy család birtokait fenyegető népmozgalmak miatt.

33 A MOIBnak április 7-én a gyomai legelőfoglalások, 8-án a baranyai jobbágyok különböző akciói miatt kellett a hatóságokat a törvények betartására ösztönözni.

34 A Bizottmány csak igen komoly esetekben próbált katonaságot kirendelni (azzal közvetlenül nem is rendelkezett) és általában azt tanácsolta a megyei hatóságoknak - mint április 12-én a Szatmár megyei földfoglalásokkal kapcsolatban - hogy a lakosokat „felvilágosítás, meggyőzés és tanács által" igyekezzék a törvények betartására bírni, illetve hogy sérelmeik orvoslását a törvény útján keressék.

35 A fentiek a MOIB-nak a vidéki hatóságokkal folytatott levelezésének csak az egyik témakörét jelentik. Szép számmal találhatók a nemzetőrség szervezésére és felfegyverzésére vonatkozó utasítások, mert a megyeszékhelyek ezt fontosnak tartották. A Bizottmány pedig - kellő számú katonai erő hiányában - a nemzetőrségnek gyors felállításától várta, hogy segítségével a rendet meg lehet szilárdítani. Általában a MOIB-nak a vidékkel való kapcsolatát nem azért kell fontosnak tartanunk, mert utasításaival a konfliktusokat minden esetben meg tudta előzni, vagy lecsendesíteni. Működésének igazi jelentősége az, hogy miután a Helytartótanács április l-jétől a vidéki hatóságokkal megszüntette a levelezést, és a befutó jelentéseket a Bizottmányhoz továbbította, az a maga hivatalosan április 20-ig tartó működésével átfogó képet nyert az ország hangulatáról. Ez pedig nem csak a hivatalba lépő belügyminiszternek, hanem az egész kormánynak is fontos volt. ^47«*.