Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Erdődy Gábor: Batthyány Lajos Magyarország nemzetközi mozgásteréről

sereg kiállítását, s hasonlóképpen hagyta jóvá a katonaság ellátáshoz nélkülözhetetlen ötforintos papírpénz kibocsátását. A lojalitás megó'rzésének lehetetlenségéről meggyőződve, mintegy az előző napokban hozott döntéseink is belső motivációit is felfedve történelmi jelentőségű szeptember 16-ai beszédében megindokolta korábbi álláspontja gyökeres megváltoztatását, és a visszavonulás szándékát is érzékeltető politikai végrendelet csengésű kitekintéssel jelölte ki nemzete számára a cselekvés irányát: „... mert ha már életét existentiáját kénytelen egy nemzet védeni, s azon utolsó extremumra jutott, hol már nincs többé reménysugár: akkor én is meg vagyok győződve arról, hogy a legalitás némi tekintetben akadállyá is változik. Ugyanezért, felszólítom a tisztelt házat, vegye komoly fontolóra, ha valljon nem érkezett-e még meg azon végpercz, mellyben a nemzet már azon legutolsó, s legelszántabb önvédelemre szorult, mellynél a törvényességet nem képes, de nem is köteles respectálni." 4 A liberális nemesség derékhadának mozgását követve, azt jelentős mértékben alakítva, Batthyány 1848 őszére eljutott tehát a törvénysértő támadásra készülő Habsburgokkal szembeni fegyveres forradalmi ellenállás elkerülhetetlenségének és jogosságának felismeréséig, hirdetéséig, annak gyakorlati megvalósításáig. Tettéért - mint tudjuk - életével fizetett. A „törvény, a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum, (a magam útját jártam), ezért ölnek meg engem" - összegezte keserűen feleségéhez írott 1849. október 5-ei búcsúlevelében.

95 JEGYZETEK I Horváth, 1864. 572-575. p.; közli Erdődy, 1998.117-118. p. Batthyány Lajos szerepléséről az 1839-40. évi országgyűlésen lásd Molnár, 1996.; Gergely, 1987. 259-287. p. Batthyány ifjú éveiről lásd Molnár 1996.; Erdődy, 1987.; Gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élete és halála. Pest, 1870. 28 p.; Szemere, 1990. Batthyány 1847. dec. 7-ei beszéde. Főrendi napló, 18471848. 50. p. 4

Uo. Batthyány 1844. márc. 7-ei beszéde. Főrendi napló, 1843-1844/3. 276. p. Batthyány 1843. jún. 28-ai beszéde. Főrendi napló, 18431844/1. 42. p. 7 Stuller, 1839-1840. 45. sz. 383. p. 8 Horváth, 1864. 143. p. Batthyány 1844- nov. 10-ei beszéde. Főrendi napló, 1843-1844/7. 308. p. 10 Uo. II Idézi Molnár, 1996. 101. p. 1 Batthyány 1843. aug. 18-ai beszéde. Főrendi napló, 18431844/1. 176. p. 1 Batthyány 1847. dec. 7-ei beszéde. Főrendi napló, 18471848. 50. p. Erdődy, 1998. 22. p.; A horvát kérdés alakulásáról az 1840-es években lásd Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején. Bp. 1982. 77-92. p. A nemzetközi összefüggések jelentőségéről lásd Gergely, 1987.; Erdődy, 1982. 1251-1264. p. 16 SZÍN, 1978. 1153. p. 17 Idézi Molnár, 1996. 153. p. 18 Horváth, 1864. 143. p.; Az utolsó rendi országgyűlés ellenzéki törekvéseiről és Batthyány szerepéről lásd Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp. 1977. 210 p. 1 Batthyány 1847. dec. 7-ei beszéde. Főrendi napló, 1847. 1848. 50. p. 20 Uo. 21 Uo. Uo.; vö. Szabad György: Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán. = SZ1982. 6. sz. 1175-1192. p. 23 Vö. Gergely, 1987. &> 40 «m,