Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Erdődy Gábor: Batthyány Lajos Magyarország nemzetközi mozgásteréről

V. Ferdinánd Budára költözésében jelölte meg, ahonnan „az összes birodalom politikája határozot­tabb elvek szerint vezettetnek." 65 A válsággal fenyegető konfliktus egyik legfőbb forrása a szerb lázadás kitörése volt. A kihívásra Batthyány mint ismeretes azonnal, radikális dönté­sekkel reagált: a nemzeti hadsereg alapjait megte­remtő május 15-16-ai rendelete, 66 valamint a szé­kely határőrök segítségül hívása 67 egyaránt azt jelzi, hogy a törvényesség betartását, mint a nemzeti po­litika egyik legfontosabb alapkövetelményét min­dig szem előtt tartó premier, kellő elszántsággal és találékonysággal rendelkezett a törvények rugal­mas kezeléséhez, amennyiben azt a haza érdeke megkövetelte. A szabálytalannak és törvénytelen­nek minősített proklamáció kibocsátása ellen fellé­pő Teleki József, erdélyi kormányzó tiltakozására reagálva, a magyar miniszterelnök május 29-én kelt válaszlevelében 68 a nemzeti önvédelem minde­nek felett álló jogára hivatkozva indokolta meg döntését, amikor kifejtette: „Miként egyes emberek, úgy az országok és nemzetek életében is vannak per­czenetek, melyeket megragadni, melyekben a szabály­szerű lépésektől eltérni okvetlenül szükség, hogy a kése­delem vagy hosszas fontolgatás szülte kipótolhatatlan kár veszélye elő ne törjön" 69 A székelyekkel való fokozatosabb együttműkö­dést kívánta szolgálni az, a június 28-ai, az unió létrejötte alkalmából kibocsátott kormányfelhí­vás, 70 amely a románsághoz való közeledést is hiva­tott volt előmozdítani, miközben felvillantotta a nemzetiségek közötti megosztottság káros követ­kezményeit is. „... hazánkra a szabadság napja fel­hőkben jött fel, s a boruló láthatár zivatar közelségét hirdeti" 11 - fogalmazott illúziómentesen az üdvöz­let, amely afelett kesergett, „mint használtattak fel a különböző ajkúak és hitfelekezetbeliek eszközök gya­nánt, hogy apróbb ütközetekben pazaroltassék el azon erő, mit egyedül közös kincsünknek, szabadságunknak védelmére kellene fordítnunk." 12 E közös kincs meg­védésére buzdítva, egyszerre üdvözölte a „székely­földi magyar és oláh ajkú polgárok"-at 13 ígéretet téve arra, hogy „A két hazánk közelgő országgyűlése gon­doskodni fog, hogy a székely és oláh népnek minden ügyeik ... felvétessenek, s igazságos sérelmeik orvosol­tassanak." 1 * A szerb lázadással párhuzamosan folyamatosan mélyült a horvát konfliktus is. István nádorhoz in­tézett július 4-ei emlékiratában a minisztérium 75 átfogó történeti áttekintést adott a válság kialaku­lásáról, Jellacic és a bécsi kormány negatív szerepé­ről, továbbá a magyar fél elkeseredett próbálkozá­sáról, hogy a törvényességet megőrizve akadályozza meg az erőszak kitörését. Figyelmeztetett, hogy „az illyr pártütés, melly hazánk békéjét megzavarva a dy­nastia jövendőjét veszélyezteti, általunk s a magyar nemzet által, nem csak nem provokáltatott, de még reá csak legtávolabbróli ürügy sem szolgáltatott", 76 s hogy „A hajdani Vendée szerepe ez, fenséges úr! de ... melly et részünkről terrorizmus nem provokált, melly ­ben a fejedelem iránti hűség csak reactionalis irányza­tok s trónfelforgatási czélzatok lepléül szolgál." 11 Az érvelés Jellacic magatartásában titkos tervekre utalt, s annak egyértelműen Habsburg-ellenes tar­talmat tulajdonított. Horvátország elszakadása Magyarországtól és csatlakozása az örökös tarto­mányokhoz szerinte „Austriában a slav elemnek olly túlnyomóságot fog adni, hogy ez által a germán elem egészen paralysáltatván s az ausztiriai trón természetes alapját elvesztvén, önálló szláv országokra szétbomol­4*3 37 #«>

Next

/
Thumbnails
Contents