Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)
Erdődy Gábor: Batthyány Lajos Magyarország nemzetközi mozgásteréről
pulációit. Az ellentétek kiéleződése meggyőzte a magyar vezetést a románsággal fennálló érdekközösségéről, s az együttműködés szükségességéről Különösen bizakodó álláspontra helyezkedett Batthyány, aki azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy Havasalföld és Moldva rövid időn belül csatlakozik Magyarországhoz. 53 Az április 12-ei elemzés alapján Esterházy Pál számára készített, valójában Londonnak címzett tájékoztatás mindenesetre meglehetősen drámai képet festett a térségre és a kontinensre leselkedő fenyegetésről, és a nyomásgyakorlás alig leplezett szándékával figyelmeztetett a veszélyes láncreakció Anglia érdekeit is sértő következményeire, európai érdeknek állítva be Magyarország megerősítését. A Palmerston meggyőzésére megfogalmazott érvrendszer Magyarországot a Habsburg Birodalom, sőt az egész térség stabilitása egyedül biztosítani képes tényezőnek mutatta be, miközben különösen fontosnak tartotta hangsúlyozni az áprilisi fordulat békés jellegét: „a Magyarországon s kapcsolt részeiben rendes törvényhozási úton behozott alkotmányos változások nem csak, hogy az austriai hatalom gyengítésére nem irányozvák, sőt inkább Magyarországon a dolog új rendének megszilárdítása ez idő szerint az austriai hatalomnak legbiztosabb támaszt képezheti." 5 * Batthyányék tehát az ország birodalom fenntartó funkciójának középpontba állításával kívánták az angol politika rokonszenvét, és mindenekelőtt támogatását elnyerni, abban reménykedve, hogy a valós körülményekről immár felvilágosíttatott londoni kormány „a szomszéd aldunai tartományok iránt olly politikát követend, mellyet... az austriai birodalom s különösen Magyarország, mint az austriai ház legbiztosabb támasza iránt barátságos indulatából saját érdekénél fogva is megvárni magát jogosítattnak hiszi"? 5 A cári orosz fenyegetéssel szemben támaszt keresve Batthyány - mint ismeretes - a szigetország jól felfogott gazdasági érdekeiből kiindulva először Angliában kínálta fel a szövetséget és az azzal járó gazdasági előnyöket. Blackwell-lel folytatott április 25-ei beszélgetésében azonban azt is jelezte, hogy amennyiben Anglia haboznék elismerni Magyarország Habsburg Birodalmon belüli teljes önrendelkezését, azaz különállását Ausztriától, úgy „kénytelenek leszünk politikánkat a német konföderációhoz igazítani" 56 Ismeretes az is, hogy május 18-án a Majna parti Frakfurtban kezdte meg munkáját az egységes Németország megteremtésére hivatott össznémet alkotmányozó nemzetgyűlés, amelyre a magyar kormány is elküldte követeit. A kortársak Európa szerte nagy jelentőséget tulajdonítottak a gyűlés azon határozatának, mely többek között Ausztria és Magyarország viszonyát is a tiszta perszonálunióban, azaz a teljes állami különválásban jelölte meg, amely messzemenően találkozott Batthyány elképzeléseivel. A miniszterelnök igen nagy aktivitást fejtett ki a követküldés sikerének érdekében, s reményeit sokban megerősítette János főherceg július közepén kifejtett álláspontja, mely szerint „az osztrák monarchiában minden nemzet egyenlő Őfelsége előtt. Ezeknek testvérisége s a Németországgali egyesülés minden érdekek erős alapja." 51 Nem kevéssé felerősítette a magyar politikusok optimizmusát a birodalmi parlamentben a német és a magyar nép szabadságát egymást kölcsönösen feltételező tényezőként ábrázoló megnyilatkozások. Az érdekek összefonó4« 35 «^.
