Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Molnár András: Batthyány Lajos politikai szerepe 1848 előtt

pontosan akart fogalmazni, akkor átváltott a - francia mondatokkal vagy kifejezésekkel fűszerezett német nyelvre.

24 Miután Batthyány meghatározó szerepet szánt a mágnásellenzéknek a liberális eszmék terjesztésében, nem rokonszenvezett Kossuth Pesti Hírlapjával, amely magához ragadta e szerepet. Kezdetben - bizalmas, főként arisztokrata körökben - osztotta Széchenyi rosszallását, később mégis le akarta beszélni Széchenyit, hogy nyilvános vitába szálljon Kossuthtal.

25 Széchenyi és Kossuth egyre jobban elmérgesedő, és az ellenzéket is megosztani látszó vitájában Batthyány közvetlenül nem nyilvánított véleményt. Varga János feltételezése szerint Batthyány titkára, Kuthy Lajos „Polgári szózat Kelet népéhez" c. röpirata a gróf főnemesi környezetének politikai nézeteit foglalta össze

26 - ez azonban több szempontból is kétséges. Kuthy röpiratának stílusa, hangvétele, főként pedig érvelésének logikája és gondolatmenete nem sok hasonlóságot mutat Batthyány ismert, 1839/40-ben elhangzott országgyűlési beszédeivel. A „Polgári szózat"-ban pl. nyoma sincs a kormány korábbi, Batthyány-féle éles kritikájának, sőt Batthyány ismert nézeteivel ellentétben a kormánnyal szemben békülékeny, és elfogadja az 1840-es amnesztiát. Nehezen feltételezhető, hogy Batthyány álláspontja időközben gyökeresen megváltozott volna. Az sem hihető igazán, hogy az ikervári cukorgyárat mindig is szívügyének tekintő Batthyány sugalmazhat egy olyan röpiratot, amely szerint a cukorgyárak „fényűző szenvet segélnek elő, mely különben is időkórságunk",

21 és „számítás nélküli, kapkodó szellem"

28 nyomán, „vétőleg"

29 gyakorlatba jött iparágnak tekinthetők.

30 Széchenyi hírhedt - a nemzetiségi mozgalmak miatt egyoldalúan az ellenzéket okoló - akadémiai beszéde után Batthyány végleg eltávolodott Széchenyi álláspontjától. Széchenyi ennek ellenére megpróbálta Batthyányi lekenyerezni. Előbb közbenjárást ígért neki vasi adminisztrátori kinevezése érdekében, majd egy adóssági per elsimításával kívánta lekötelezni, és megnyerni egy liberális, ám mérsékelten ellenzéki centrum-párt alapításához.

31 Batthyány visszautasította Széchenyi ajánlatát, és összhangban utilitarista (hasznosság-elvű) meggyőződésével, a Kossuth által alapított Iparegyesületben vállalt elnöki szerepet. Az Iparegyesület közgyűlése 1842 júniusában választotta Batthyányi hivatalosan is az egyesület elnökévé.

32 Kossuth nem kis büszkeséggel hirdette a Pesti Hírlap vezércikkében, hogy az egyesületet „egy oly férfiú, kinek nevéhez nagyszerű históriái emlékezetek, kinek személyéhez nemzetünknek köztisztelete csatlakozik, gróf Batthyány Lajos vezérlendi"l

33 Az egyesülettel kapcsolatos gyakorlati szervezőmunka zömét ugyan Kossuth, mint aligazgató vállalta magára, de jutott teendő Batthyány számára is. Egyrészt személyes jelenlétével és elnökletével kívánt súlyt adni az egyesület üléseinek, másrészt minden tekintélyét latba vetette az egyesület népszerűsítése, és a támogatók, részvényesek toborzása érdekében. Aláírásokat gyűjtött, és tolmácsolta az egyesület kéréseit a kormányzat felé. Egyesületi munkája során egyre szorosabb kapcsolatba került Kossuthtal. Az 1843-as országgyűlés előestéjén a közteherviselés kérdésében már közös állásponton voltak. Batthyány Vas megye közgyűlésén is fellépett annak érdekében, hogy a vasi nemesség vállalja el a házi&s 15 #m,