Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez

gam, hogy ezt a császárnak előterjeszthesse. Keserű érzés töltött el. Én, aki mindenkinél szigorúbb voltam, el kell tűrjem a gyengeség vádját! Ki fog engem megvédeni, aki kíméletlen voltam? Senki sem, és joggal! Ha távol tartottam volna magam az igazság pallosától, nem sebzett volna meg engem is. Bárcsak a családomnál lehetnék, ott megvigasztalódnám! Átok tartott itt vissza; fordítsa el az ég ezt róíam!"

104 Kempen természetesen még aznap megírta igazoló jelentését, amelyben a sértett önérzet hangján idézte Haynau emlékezetébe, hogy a bírósági eljárások során milyen kérlelhetetlen volt a magyar lázadókkal; hogy amikor a hadbíró Batthyány ítéletét Olmützbó'l Bécsbe, a katonai fellebbviteli törvényszék elé terjesztette, ő tett óvást ezen „nem helyénvaló eljárással szemben";

105 és soha eszébe sem jutott az, hogy Batthyány ítéletét vagy annak végrehajtását enyhítse. Az orvosokból és hadbírókból álló bizottság azt javasolta, hogy az ítéletet este lőpor és golyó által hajtsák végre, és ő, Kempen, mérlegelte azt, hogy ha kötél által hajtatja végre az ítéletet, a bekötözött nyakseben ismét megindulhat a vérzés, ami „megindította volna a közönséget, amit mindenképp meg akartam akadályozni".

10 Haynau - úgy tűnik - elfogadta ezt az igazoló jelentést. Annál is inkább, mert Kempen az október 6. utáni időszakban valóban kíméletlen szigorúságot tanúsított. Október 9-én aláírta Csány László és Jeszenák János halálos ítéleteit, és október 10-én reggel hatkor mindkettőjüket felakasztották. Október 8-án Gonzeczky János tábori lelkészen, 20-án Peter Giron alezredesen, Mieczyslaw Woroniecki ezredesen és Karol d'Abancourt de Franqueville századoson, végül 24-én Perényi Zsigmond felsőházi elnökön, Szacsvay Imre képviselőházi jegyzőn és Csernyus Manó minisztériumi tanácsoson hajtották végre a halálos ítéletet. Némi elégtételül szolgálhatott számára az is, hogy a Die Presse október 13-ai száma néhány hízelgő szóval emlékezett meg róla Batthyány halálos ítéletének megváltoztatása miatt, „s egyúttal kifejezte azt a reményét is, hogy emberségem elöljáróimnál elismerésre talál".

101 1849 októberében ennyi volt az emberség: kötél helyett golyó. Függelék Buda, 1849. március 29, Batthyány Lajos gróf vallomása Móga János altábornagy 1848 októberi magatartásáról Jegyzőkönyv felvétetett a budai cs. kir. katonai-politika Központi Vizsgáló Bizottmány rendeletére a hasonló nevű bécsi cs. kir. hatóság e hó 26-án No. 302. alatt kelt leirata következtében, a Móga altábornagy urat illető vizsgálattal kapcsolatban. A Bizottmány a fogságban lévő ex-miniszterelnök Batthyány Lajos grófhoz ment, és az a vizsgálat tárgyának megfelelő tudtuladása után előadta: Batthyány Lajos grófnak hívnak, Pozsonyban születtem, 40 éves, katolikus, nős, három gyermek atyja vagyok, soha sem álltam büntető bíróság előtt, múlt év áprilisától október haváig Magyarország miniszterelnöke voltam, - 826-tól 830-ig cs. kir. hadnagyként szolgáltam a Miklós-huszároknál. Hivatkozom saját kihallgatásomra, amelyben már érintettem jelenlétemet a parndorfi táborban és Stixneusiedelben. Móga altábornagy úr felől még a továbbiakat közölhetem: ^s 117 «^