Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez

Weiden a Kossuthra vonatkozó hírt - amelyet Zehunich főhadnagy láthatólag fontosabbnak tartott - nem érezte megalapozottnak. Az álhírt azonban alkalmasnak találta arra, hogy megkezdje a Batthyány elleni intézkedések sorozatát. Althann pedig nem tétlenkedett. December 31-én a szökési hírre hivatkozva utasította Mediero százados, a kőszegi helyőrség parancsnokát, hogy Pinkafőt Kőszegről fél gyalogszázaddal és egy lovasszakasszal szállja meg, majd onnan Sinnesdorf, Laffnitz, Sankt Johann és Neudan felé kisebb különítményeket, Kirschlagra egy gyalogsági különítményt küldjön. Ezek a határon katonai útlevél nélkül senkit se engedjenek át.

8 Még aznap este 11 órakor jelentette Weldennek, hogy Rohonczy Ignác királyi biztos megérkezett, és vele megegyezésben másnap intézkedik Batthyány Lajos és Kázmér, Szapáry Antal gróf, Vidos József, és Gottlieb August Wimmer felsőlövői lelkész vagyonának zár alá vételéről, „mivel ezek a legerősebben kompromittált forradalmárok közé tartoznak".

9 Althann 1849. január l-jén ilyen értelemben utasította Zárka Sándor Vas megyei első alispánt, és felszólította, hogy a zár alá vételre és a pénz és iratok elkobzására a megye részéről küldjön ki egy pecséttel ellátott tisztviselőt.

10 Ugyanezen a napon éjjel fél 12-kor jelentette, hogy Ikervár megszállására fél század lovasságot és egy gyalogszakaszt küld.

11 Másnap éjjel fél 12-kor arról számolt be, hogy Batthyány Kázmér, Szapáry Antal, Vidos és Wimmer vagyonának zár alá vételét egyelőre mégsem rendelte el, mert Batthyány Kázmérnak nincs saját vagyona a megyében, Vidos pedig nem annyira terhelt, sőt, elképzelhető, hogy a kormányzat számára használható lesz.

12 A kijelölt személyek közül tehát egyedül a Batthyány Lajos vagyonának zárolására vonatkozó rendelkezés maradt érvényben; ez viszont annál inkább. Althann január 3-án utasította Zárka Sándor első alispánt, hogy a megye nevezzen ki egy ideiglenes zárgondnokot Batthyány javainak kezelésére.

13 Friedrich Paul, a 6. (Wrbna) könnyűlovas ezred századosa január 3-án tért vissza Ikervárról, s összesen 33 forint 32 krajcárnyi osztrák és 20 forintnyi magyar pénzt hozott magával, valamint iratokat és egy vaskazettát. Althann eddigi intézkedéseit jelentette Weldennek, egyúttal megkérdezte, hova küldje a vasládikát.

14 Január 4-én pedig már azt jelentette a pozsonyi cs. kir. katonai parancsnokságnak, hogy a megye kijelölte Batthyány javainak kurátorát, Berzsenyi Miklós számvevőt, és Valentin Márton főszolgabíró és Gergye István esküdt a zárolásról szóló oklevelet kiállították.

15 A zárolás remek ötletet adott Weldennek. Miután a cs. kir. csapatok 100.000 forintnyi hadisarcot vetettek ki Vas megyére, s Rohonczy királyi biztos jelezte: a megye az általános pénzhiány közepette ezt nehezen fogja tudni kifizetni, Weiden azt javasolta, hogy a hadisarccal főleg a népfelkelésben részt vett polgárokat, parasztokat stb. sújtsák, és hozzátette: a hadisarc behajtását megkönnyíti, hogy Batthyány Lajos, Szapáry Antal, Zichy Hermann, Batthyány Kázmér, Vidos, Reiszig Alajos és Széli József „lázadók" jelentős vagyonnal rendelkeznek a megyében, így a rájuk eső részt akár gazdasági eszközeik eladása árán is elő lehetne teremteni.

16 A nagy zárolás közepette Althann alezredes egészen elfeledkezett a határzárral kapcsolatos korábbi intézkedésekről. Schaffgotsche őrnagy, a soproni helyőrség parancsnoka január 8-án idézte em^ 101 A*