Melega Miklós (szerk.): Ágostai és helvét. A reformáció története Vas vármegyében (Szombathely, 2018)

Két lábbal a földön, de tekintetünket az szüntelenül az égre emelve élünk... A Reformáció500 emlékévben szerte a világban és hazánkban rangos megem­lékezések zajlottak. Külön öröm, hogy Magyarországon a reformáció hazájához, Németországhoz hasonlóan az emlékezés társadalmi szintre emelkedett, és kilépett a hagyományos felekezeti keretek közül, sőt - túlzás nélkül mondhatjuk - ökumenikus karaktert öltött. Ferenc pápa, Róma püspö­ke és a római katolikus egyház feje a meg­emlékezések nyitánya alkalmából Lundba látogatott, ahol ünnepi hálaadás keretében fejezte ki wittenbergi „katolikus", azaz a vi­lág evangélikus testvérei felé megbecsülé­sét és nyitottságát. Számos más szép példát is említhetnénk, amely arra az egyháztörté­neti tényre és teológiai igazságra világít rá, miszerint 1517. október 31-én nem valami új, valami újabb szakadást akaró mozgalom indult útjára, hanem egy korábbi folyamat fontos pontja érkezett el a világtörténelem­ben és Isten üdvösség tervében. Isten Szent­lelke látogatta meg egyházát, hogy az Ige fényessége ragyoghasson. A reformáció iga­zi pünkösdi esemény volt. Történeti és kultu­rális hatását sokféleképpen magyarázták és magyarázzák ma is, de mindez semmit nem von le abból a tényből, hogy a keresztyén- ségnek egy olyan világmozgalma indult el, ~si hatást gyakorolt a kulturális, , tudományos és művészeti életre, gáti keresztyén ember szellemének 5rrásvidékea hellén—római kultúra, a Krisz­tus-hit egyedül üdvözítő voltának megvallá- sa, a reTormáció és felvilágosodás öröksége. A felsoroltak különös egységének érzékeny egyensúlya szolgálja az embert, ami ha megbomlik, akkor könnyen hedonista új po­gánysággá korcsosodik, vagy vallásos funda­mentalizmussá, rajongássá egyszerűsödik, illetve öncélú ideológiává lesz. Mindennél rosszabb, ha önkényes politikai áramlatok szolgálatába áll. Isten a nyugati keresztyén- séget e kényes egyensúly keresésével és fenntartásával bízta meg, amely mindenna­pi feladat a templomokban, az iskolákban és a közügyek intézése során. Visszatekintve a mögöttünk hagyott 500 évre, bizony bűnbá­nattal kell tekinteni történelmünkre, ugyan­akkor hitünk és szolgálatunk gyümölcseinek is örülhetünk. Korunkban talán mindennél fontosabb, hogy újra és újra, szinte aszke­tikus odafigyeléssel megálljunk, és eleink szolgálatából is erőt merítve lépjünk tovább. A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára és a Szombathelyi Evangélikus Egy­házközség összefogásával nívós kiállítással adhattunk hálát Istennek és örvendeztethet­tük meg egymást 2017-ben, amelynek során evangélikus és református gyülekezetek ad­ták kölcsön szép írott és tárgyi emlékeiket. Vas megye sárvári szellemi központtal kiemelke­dő szerepet játszott a 16. század derekától a magyar ajkú evangélikusság történetében. Nemes urak, lánglelkű prédikátorok, tudós tanítók, a legsötétebb ellenreformációs idők­ben is hűséges gyülekezetek, a türelmi rende­let után poraikból éledő közösségek, 1848— 1849-ben a hazáért égő és harcoló protestáns elődök, költő és író óriások voltak szülöttei és alkotó lakói e szelíd pannontájnak, amely rezdüléseiben hordozza a mai napig azt a szellemiséget, ami - persze nem kizárólag, de jelentős mértékben - a reformáció ha­tására alakult ki. E kiadvány összefoglalja és dokumentálja a kiállítás anyagát és egyben köszönetét mond az egyház Urának, aki meg­áldotta az előttünk jártakat, és a ma élő vasi evangélikusokat, reformátusokat 500 év után is folyamatos teremtő és megváltó munkájá­ba akarja vonni. Gregersen-Labossa György lelkész Szombathelyi Evangélikus Egyházközség Tisztelt Olvasó! A reformáció 500. évfordulójára meghirdetett emlékév alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára a Szombathelyi Evangéli­kus Egyházközséggel együttműködve valósította meg az „Ágostai és helvét - A reformáció törté­nete Vas vármegyében"című kiállítást. A példaér­tékű összefogás eredményeként megszületet idő­szaki tárlatot 2017. október 25. és december 15. között több száz látogató, köztük gyülekezeti hí­vek, lelkészek, iskolás csoportok és helytörténet iránt érdeklődők tekintették meg a levéltárban. A templombelső hangulatát idéző térben megrendezett kiállítás nem pusztán levéltári dokumentumok - iratok, tervrajzok, pecsétek és nyomtatványok - köréből válogatott. A megye területén működő gyülekezetek ugyanis önzet­lenül rendelkezésre bocsátották legféltettebb kincseiket, ennek köszönhetően a tárlókban évszázados korú liturgikus eszközök, kelyhek és kancsók, bibliák, énekeskönyvek is feltűntek, de a látogatók templomi zászlókkal és különfé­le egyházi viseletekkel is megismerkedhettek. Az oldalfalakon 14 tematikus egységet felölelő, képekkel gazdagon illusztrált tabló ismertette a reformáció Vas vármegyei történetét, eseten­ként kitekintéssel néhány megyehatáron kívül eső, de a helyi folyamatokra meghatározó erővel bíró településre - Bük, Csepreg - is. Az érdek­lődők a hitújítás hatásának első megjelenésétől kezdve áttekintést kaphattak a protestantizmus helyi jellegzetességeiről, az ellenreformáció ese­ményeiről, az artikuláris helyekről, a protestáns nyomdák, templomok és iskolák működéséről, a felekezetekhez kötődő egyesületi életről, ne­vezetes evangélikus és református családokról és tudósokról, a liturgikus viseletekről, illetve térképes ábrázolás segítségével a gyülekezetek egykori és mai elterjedéséről. A tárlatra összegyűjtött anyag a megyében jelen levő két nagy protestáns egyház, az evan­gélikus és a református felekezet történetéről olyan gazdag áttekintést nyújtott, amelyhez hasonló átfogó összegzésre korábban még nem volt példa. A szervezők ezért is döntöttek úgy, hogy e kiállítás anyagát nyomtatott formában is közreadják. A terv megvalósításáért köszönet illeti a Reformáció Emlékbizottságot, amelynek nagylelkű anyagi támogatása nélkül ez a kiad­vány nem jelenhetett volna meg. dr.Melega Miklós levéltár-igazgató Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára

Next

/
Thumbnails
Contents