Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
ösorában: 1[e] (astro F[er]reo Vasvár látképe napjainkban, a káptalani templom helyével ▼ (Fotó: CG5,2016.) rítottságot, hogy a XIII. század vége felé a város északkeleti részén egy új jobbágyközség, Zsidófölde alakult ki, amely hamarosan szintén a káptalan birtokába került. Szűkös területe ellenére a királyi város is jelentős pályát futott be: a tatárjárás után hospesek (vendégtelepesek) érkeztek a városba, ugyanekkor letelepedett és jelentős kolostort épített itt a domonkos rend. A hospesközösség 1279-ben királyi városi kiváltságlevelet kapott, amelyet Anjou királyaink is megerősítettek, így a város XIV. századi fejlődése is egyenletesnek tekinthető. Az első jelentős törést az jelentette, hogy Zsigmond király 1426-ban eladományozta a várost a környező vidéken birtokos Gersei Pethő családnak, és így a királyi városból földesúri mezőváros lett. A település azonban ettől függetlenül továbbra is fontos központ maradt: megyeszékhelyként funkcionált, a szomszédban tevékenykedett a vasvári káptalan, a városnak pedig nagy vásárai voltak tehetős kereskedő-iparos polgárok lakták. A településegyüttes jelentőségét mutatja, hogy a középkorban öt templom is magasodott benne. Az államalapítás-kori központnak két egyházi épülete lehetett: a várhoz tartozó főesperesi templom, a Szűz Máriatemplom, amely idővel a királyi város plébániatemploma lett, és a váraljatelepülés Szent Mihály-temploma, amely a káptalan székhelyévé vált. A domonkosok a tatárjárás után építették fel kolostorukat, ennek Szent Kereszt-temploma méreteiben a káptalani templommal vetekedett. A kolostor közelében állt a Szent Erzsébet-kápolna, amelyről feltehető, hogy még a tatárjárás előtt létesült, és kolostoruk felépítése előtt ezt kaphatták meg a Vasvárra érkező domonkosok. A késő középkori forrásokban szerepel még egy Szent Margit-templom is, amely minden bizonnyal Zsidófölde plébániatemploma lehetett. Ez utóbbi épületek a török háborúk során nyomtalanul elpusztultak. 5 A káptalani templom rekonstruált ▼ alaprajza az 1948. évi ásatások nyomán (JPI, 1949.) j Madonna-alakos kályhacsempe ▲ a káptalani templom ásatásából KM Rwiéwpti nsTtálv К7Й 1 fiS I
