Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
érbaltavár két újkori község - Baltavár és Hegyhátkisbér - valamint több középkori birtokrész - Marifa, Dorog, Bér - összeolvadásával jött létre. Közülük elsőként Dorog nevét jegyezte fel az 1217. évi összeírás Durug formában, a következő adat 1258-ból származik, amikor Drug alakban írták le a helynevet. Dorog eredeti birtokosait nem ismerjük, a XIV. század második felében szerezték meg a szomszédos béri nemesek, akik az 1370-es években - pápai engedéllyel - templomot is építettek itt. A birtokos család kihalása után a falut Mátyás király 1481-ben a vasvári származású Fodor Lőrinc budai kanonoknak adományozta, aki később a vasvári káptalanra hagyta azt. A káptalan egészen az újkor kezdetéig birtokolta a falut a hozzá tartozó Töttösbér és Általbér birtokokkal. Bér falu és temploma a török időkben elpusztult, emlékét a Dorog-hegy dűlőnév őrzi. Bér nevét először 1266-ban jegyezték le egy határjárásban, a béri nemesekre vonatkozó adatok pedig 1276- tól sorjáznak. Ezekben az oklevelekben a falu nevét Bír vagy Byr formában írták le. A számos kisnemesi család birtoktestei szerint különültek el Bér egyes részei: Általbér, Hegyesbér, Töttösbér; de ezek a családok birtokosok voltak a közeli Dorogon és Martonfalván is. Martonfalva legkorábbi említése 1247-ben tűnik fel, amikor Mortunus néven, később többnyire Mortun alakban említik, majd a XV. századtól terjed el a Marthonfalwa elnevezés. Birtokosai a szomszédos béri és széplaki nemesek. A széplakiak révén került ide a Lacza család, amely a XV. században kisebb erődítményt is emelt itt, de erőszakoskodásaik miatt hamarosan távozniuk kellett. Martonfalva előbb Bánfy, majd a Bakách család kezére került. A török korban ez utóbbiak építettek egy favárat, ahonnan a Baltavár név ered. Bér - amelyet a közeli Zalabérhez viszonyítva - Kisbérnek is neveztek, a török után is kisnemesi birtok maradt, Baltavár viszont a Festeticseké lett, akiktől előbb a zalabéri Horvátokhoz, majd a Thurn-Taxis hercegi családhoz került. A különböző birtokosok révén fokozatosan egy jelentős kastély is kiépült, amelyet azonban 1911-ben lebontottak. A falu Szent Miklós tiszteletére emelt templomát már 1483-ban említik, helyén a kastélyépítkezésekkel párhuzamosan egy barokk templom létesült. Baltavár és Hegyhátkisbér 1935-ben egyesült, hivatalos neve - kisebb rivalizálás után - Bérbaltavár lett. ▲ A bérbaltavári Szent Miklós-templom (Fotó: ZCB, 2019.) ^(Í4 ^4 BéRBatokVÁR IdOROQ} ▼ Bérbaltavár látképe kelet felöl (Fotó: ZCB, 2019.)
