Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
i rpvt9unn puedium meqehid , ./V. JäCS/üZm-: ; Megyehíd az egyik legrészletesebb bemutatással szerepel az 1217. évi összeírásban. Nevét Megehid alakban írták le, és hasonló módon, Megyehyd-nak írva olvashatjuk a következő, 1237. évi okleveles említésben is. Ez arra mutat, hogy ezekkel az írásképekkel a maihoz hasonló hangalakot igyekeztek visszaadni. Megyehídon a káptalannak prédiuma, azaz kisebb gazdasága és két malomhelye volt. Ennek határát az oklevél részletesen leírja, felsorolva a Gyöngyös és a Sárd patakot, egy bizonyos Famia nevű ember faluját (talán a későbbi Fűztű) és Szilvágy (esetleg a későbbi Porpác) prédiumot, ami arra utalhat, hogy itt egy korábbi oklevélből vették át a szöveget. 1237-ben, amikor a káptalan a királyi udvarnokokkal pereskedett Kenéz és Megyehíd miatt, igazolni tudta (bizonyára egy királyi oklevéllel), hogy itteni birtoklása III. Béla király (1172-1196) óta zavartalan. A falu írott történelme tehát egészen a XII. század utolsó harmadáig nyúlik vissza. Maga a falu nem állt a káptalan tulajdonában, többnyire helyi köznemesi családok kezén volt. Már 1321-ben megnevezi egy oklevél Megyehídi Bertalant mint helyi birtokost, 1341-ben pedig a Megyehídi és Váti családok pereskedtek a faluért. A XV. században megjelent itt a szomszédos Pecölről a Zarka família is, az ő egyik birtokrészüket próbálta megszerezni a század második felében a káptalan, de ez a család ellenállása miatt meghiúsult. A középkor végén idegenek kezére került, majd bekebelezte a kialakuló vépi uradalom, és így végül Erdődy birtok lett. A káptalani malmot többször is említik a középkori források. 1409-ben az Ostffyak rombolták le és ölték meg a molnárt. 1445-ben a Szarkák vették bérbe, de később - bizonyára a káptalannal való pereskedés miatt - viszszamondták a bérletet. Ez utóbbi adatokból tudjuk, hogy a középkorban a Cerencsérmolna nevet viselte. A malom az újkorban is a káptalan jelentősebb javai közé tartozott, az összeírásokban és a modern térképeken azonban már Zúgó-malom néven szerepel. Eladására csak a XIX. század legvégén került sor. A falunak sem a középkorban, sem az újkorban nem volt temploma, a jelenlegi, Szentháromság tiszteletére szentelt egyházát 1910-ben egy helyi család adományából építették. ▼ Megyehíd látképe kelet felől (Fotó: ZCB, 2019.) ▲A megyehídi Szentháromság-templom (Fotó: ZCB, 2019.) ,^'\V^V'b у.,' ■ ■ ' ‘'-.i'л megyehíd
