Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
vasszécseny [miiek] Vasszécseny két falu valamint több birtokrész területén alakult ki. Ezek közül elsőként Miiek neve bukkan fel az 1217. évi összeírásban Myfyk alakban leírva. A szokatlan név Mülök formában egészen a XX. század elejéig fennmaradt a népnyelvben, de a káptalan hivatalos irataiban egészen a közelmúltig Miiek néven szerepelt. Az összeírás egy prédiumot, azaz kisebb gazdaságot és egy malmot nevez meg, ugyanakkor mint szomszédról említést tesz a mileki várnépek falujáról is. Ez utóbbit kapták meg már II. András királytól 1233-ban a Koltai család ősei. A XIV. században királyi adománylevelet szerzett a falura egy másik család is, amelyet később többnyire Mileki néven neveznek a források. 1465-ben a káptalan kapta meg Miiek nagy részét, és az a szomszédos, ugyancsak a káptalan kezén lévő Lipártba olvadt. Lipárt eredetileg a Ják nemzetség tulajdonában állt, 1243-ban Lyparth néven tűnik fel egy oklevélben. Későbbi birtokosa, a nemzetségből származó Niczky család 1383-ban a falu fele részét a káptalannak adományozta egy misealapítvány céljára. A káptalan idővel a teljes falut megszerezte, és Lipárt a Gyöngyös-menti birtokainak központja lett: nemcsak Miiek, hanem Megyehíd és Kenéz is ide tartozott. Lipárt és tartozékainak jelentős része egészen 1945-ig a káptalan tulajdonában maradt. Szécseny első említését - a később határába olvadt Császttal együtt - IV. László király (1272-1290) egyik dátum nélküli oklevele őrizte meg Zechun alakban leírva, ami a 'szécsön(y)' kiejtésnek felel meg. Az Árpád- és Anjou-korból - az oklevél 1346. évi átírását leszámítva - további adat nem maradt fenn. Szécsény és Császt 1385-ben a sárvári királyi vár tartozékai között kerül elő újra, mint ilyet ajánlotta fel Mária királynő a vasvári káptalannak egy birtokcsere kapcsán. A két falu azonban nem került a káptalan tulajdonába, a középkor végén már különböző nemesi családok birtokában állt. A XVI. század elején Török Bálint birtoka, aki környékén kisebb uradalom kiépítésébe kezdett. Később a falut és uradalmát a Schilson, a Festetics és az Ebergényi család birtokolta, akik előbb a régi udvarházat építették át (Ó-Ebergényi), majd új (Új-Ebergényi) kastélyt emeltek. A lipárti plébánost már 1329-ben megemlítik egy oklevélben, az 1383. évi adomány pedig a ma is álló Szent Jánostemplomot is megnevezi. Szécseny Nagyboldogasszonytemploma az újkorban épült, mai formáját a XIX. század elején kapta. Lipártot 1948-ban csatolták Vasszécsenyhez. ▼ Vasszécseny, Nagyboldogasszony-plébániatempiom (Fotó: ZCB, 2019.) ▲ A lipárti Keresztelő Szent János-templom (Fotó: ZCB, 2019.) viLLaíti CAStRensium mylyk pRecliummyLyk