Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)

vasszécseny [miiek] Vasszécseny két falu valamint több birtokrész területén alakult ki. Ezek közül elsőként Miiek neve bukkan fel az 1217. évi összeírásban Myfyk alak­ban leírva. A szokatlan név Mülök formában egészen a XX. század elejéig fennmaradt a népnyelvben, de a káp­talan hivatalos irataiban egészen a közelmúltig Miiek néven szerepelt. Az összeírás egy prédiumot, azaz kisebb gazdaságot és egy malmot nevez meg, ugyanakkor mint szomszédról említést tesz a mileki várnépek falujáról is. Ez utóbbit kapták meg már II. András királytól 1233-ban a Koltai család ősei. A XIV. században királyi adományle­velet szerzett a falura egy másik család is, amelyet később többnyire Mileki néven neveznek a források. 1465-ben a káptalan kapta meg Miiek nagy részét, és az a szomszé­dos, ugyancsak a káptalan kezén lévő Lipártba olvadt. Lipárt eredetileg a Ják nemzetség tulajdonában állt, 1243-ban Lyparth néven tűnik fel egy oklevélben. Ké­sőbbi birtokosa, a nemzetségből származó Niczky család 1383-ban a falu fele részét a káptalannak adományozta egy misealapítvány céljára. A káptalan idővel a teljes fa­lut megszerezte, és Lipárt a Gyöngyös-menti birtokainak központja lett: nemcsak Miiek, hanem Megyehíd és Kenéz is ide tartozott. Lipárt és tartozékainak jelentős része egé­szen 1945-ig a káptalan tulajdonában maradt. Szécseny első említését - a később határába olvadt Császttal együtt - IV. László király (1272-1290) egyik dá­tum nélküli oklevele őrizte meg Zechun alakban leírva, ami a 'szécsön(y)' kiejtésnek felel meg. Az Árpád- és Anjou-kor­­ból - az oklevél 1346. évi átírását leszámítva - további adat nem maradt fenn. Szécsény és Császt 1385-ben a sárvári királyi vár tartozékai között kerül elő újra, mint ilyet aján­lotta fel Mária királynő a vasvári káptalannak egy birtok­csere kapcsán. A két falu azonban nem került a káptalan tulajdonába, a középkor végén már különböző nemesi családok birtokában állt. A XVI. század elején Török Bá­lint birtoka, aki környékén kisebb uradalom kiépítésébe kezdett. Később a falut és uradalmát a Schilson, a Festetics és az Ebergényi család birtokolta, akik előbb a régi udvar­házat építették át (Ó-Ebergényi), majd új (Új-Ebergényi) kastélyt emeltek. A lipárti plébánost már 1329-ben megemlítik egy okle­vélben, az 1383. évi adomány pedig a ma is álló Szent János­­templomot is megnevezi. Szécseny Nagyboldogasszony­­temploma az újkorban épült, mai formáját a XIX. század elején kapta. Lipártot 1948-ban csatolták Vasszécsenyhez. ▼ Vasszécseny, Nagyboldogasszony-plébániatempiom (Fotó: ZCB, 2019.) ▲ A lipárti Keresztelő Szent János-templom (Fotó: ZCB, 2019.) viLLaíti CAStRensium mylyk pRecliummyLyk

Next

/
Thumbnails
Contents