Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)

VS'ép mint a káptalan Kenéz-mosói birtokának szomszédja tűnik fel az 1217. évi összeírásban, nevét az oklevél Weep formában örökítette meg. A következő-1226-ból és 1238-ból származó - írásos adatok hasonló módon, Wep alakban jegyezték fel a település nevét, ami a maihoz hasonló kiejtésre utal (1240- ből ismert egy Wepy alak is, ez azonban a helynév magyar -i képzős alakjából származhat). Vépet 1217-ben - sőt még ez után hosszú ideig - az udvarnokok falujának- nevezik, azaz olyan királyi népek lakták, akik az udvar ellátásáról gondoskodtak. IV. Béla király 1240-ben kelt oklevele elárulja, hogy a vépi udvarnokokat már III. Béla (1172-1196) összeíratta, ami azt jelenti, hogy a település írott történelme a XII. század utolsó harmadáig nyúlik vissza.

Vép hosszú ideig királyi tulajdonban maradt, bár kisebbnagyobb birtokrészeket eladományoztak belőle, amelyek helyi - az udvarnokok elöljárói közül megnemesített - és szomszédos nemesi családok kezére kerültek. A település a XIV. században a városi fejlődés útjára lépett, 1377-ben említik a település bíráját és tizenkét esküdtjét. Vép - mint királyi tulajdon - különleges jogállására mutat rá egy 1393. évi forrás, amely szerint az egyházi tized nem a győri püspököt, hanem a vépi plébánost illeti meg. Plébánosa már 1298-ban szerepel egy oklevélben, régi templomát a XVIII. században átépítették, mai formáját 1862-ben nyerte el.

Vép a szomszédos Szőllőssel együtt 1386-ban Zsigmond király a Vas megyében már jelentős uradalmakkal rendelkező Ellerbach családnak adományozta, akik több mint egy évszázadig voltak Vép földesurai. Az utolsó Ellerbach 1496- ban Bakócz Tamás esztergomi érsekre hagyta vasi birtokait, ő pedig 1517-ben kelt végrendeletében unokaöccsének, Erdődy Péternek adta át azokat. Ettől kezdve - két rövidebb időszakot leszámítva (a XVI. század második felében a Zrínyiek, a XVII. század végén pedig a Bercsényiek kezére jutott) - egészen 1945-ig az Erdődy család tulajdonában állt.

Vép kezdetben az Erdődyek monyorókeréki uradalmához tartozott, később azonban önálló birtokközponttá vált.

'árkastélya már az Ellerbachok idején elkezdett Kiépülni, amelyből a XIX-XX. századra látványos főúri rezidenciát alakítottak ki. A település egészen a XIX. század végi közigazgatási rendezésig mezővárosi címet viselt, ettől kezdmagyközség lett, majd 2009- től ismét városi rangot kapott.

▼ Vép, Erdődy-kastély

(Fotó: ZCB, 2019.) ysw

vép