Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
шштштийшштшшшшшвяяшяяшшштшшшштйшшштт шшшшшшшшшшшишшяяшшвннияшяшшяшш az oklevél kiállításának kößülmenyei д:ii z oklevél kiadására egy nem mindennapi esemény adott alkalmat: II. András király arra készült, hogy részt vegyen a V. keresztes hadjáratban (1217-1221), teljesítve ezzel apja, III. Béla fogadalmát. A király készülődéséről, útjáról, sőt szentföldi tartózkodásáról is több oklevél és egyéb forrás tanúskodik, a káptalani birtokösszeírás jól illeszkedik ezek sorába. András 1217 augusztusának vége felé érkezett meg a dalmáciai Spalatóba (ma: Split, Horvátország), ahonnan hosszas előkészületek után hajóval indult tovább, és szeptember végén érkezett meg a Szentföldre. Csapataival több, kisebb hadi vállalkozásban is szerepet vállalt, számos fontos helyet felkeresett, de jelentősebb eredményt nem ért el. Már 1218 januárjában hazaindult, és mivel a visszautat a szárazföldön tette meg, csak az év vége felé érkezett meg Magyarországra. András király szentföldi útja - rövid időtartama és csekély katonai eredménye ellenére is - nagy jelentőséggel bírt a korabeli keresztény és muszlim felek szemében, hiszen ő volt az egyetlen európai uralkodó, aki személyesen részt vett az V. keresztes hadjáratban. Itthon azonban kaotikus állapotok fogadták (többek között ez is oka lehetett a gyors visszatérésnek): a helyetteseként kijelölt esztergomi érseket elűzték, erőszakos birtokfoglalások és egyéb jogtalanságok történtek szerte az országban. András király hosszas erőfeszítésekre és különböző alkuk megkötésére kényszerült, hogy helyreállítsa a rendet. Ezek eredményeként született meg az 1222. évi aranybulla, amely az elégedetlenkedő társadalmi csoportok - mindenekelőtt az egyháziak és a királyi szerviensek - követeléseit foglalta írásba. Jogos volt tehát Péter győri püspök aggodalma, akinek kezdeményezésére valamikor 1217 közepe táján a király kiadta a birtokösszeíró oklevelet. Az oklevél rövid tartalma a következő: a püspök a királyt hadra ke- .. , SS'illeni LVculcf V U дпЬтс* у Ь ◄II. András király alakja egyik aranypecsétjén (hasonló függött az 1222. évi aranybullán) (MNLOL DL39250.) ▲ Egyházi elöljárók, köztük Péter győri püspök függöpecsétje 1215-ből (balra) (PFL Cap. 32. P.) ▼ Margat vára a mai Szíria területén. Ez egykori keresztes erődöt András király is felkereste szentföldi útja során. (A var feltárásán napjainkban magyar régészeti expedícó dolgozik.) (Fotó: PPKERI, 2006.) 12
