Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csekő Ernő: Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése egy tragédiába fordult képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901
98 Személyes idő - történelmi idő Csekő Ernő noklatai során belefojtották a szót." A zsidóellenesség érvényesülését jelzi az az incidens is, mikor a tamási választási gyűlésen a helyi esperes „Sakterpárt" közbekiáltással törte meg Rátkay beszédét, 53 valamint a polgártársak nézzétek csak, mi a Rátkay pártja/ Csupa zsidó, rongyos zsidó, azt még a vak is látja./ Merbli, Doktor, kis Schwarcz meg a Kadelhurg/ kössön rájuk a sintér jó vastag hurt" kezdetű kortesnóta, amelytől a néppárti kortesek a választók párttal való azonosulását remélték. Apponyi Géza Néppártból 1899-ben történt kilépésével a párt irányítása a kerületben teljesen átkerült a radikálisabb szárny kezébe, mely szintén elősegítette a zsidóellenesség korlátlanabb érvényesülését az 1901. évi választáson. Az 1896. és az 1901. évi választás eredményei alapján megállapítható, hogy a kerületben kiegyensúlyozottan jelenlévő (új)konzervatív erővel szemben sikeresen csak a nemzeti érzelmekkel, Kossuth Lajos népszerűségével operáló, egyúttal a szabadelvű párt támogatásával fellépő függetlenségi pártnak volt esélye felvenni a versenyt. Végül, ha községenként vesszük szemügyre a Néppárt 1896. és 1901. évi eredményeit, illetve figyelembe vesszük az antiszemita párt 1884. évi szereplésével kapcsolatos, elszórt adatokat, megállapíthatjuk, hogy e választások eredményei között erőteljes az átfedés. A Függetlenség által 1884-ban az antiszemita párt helyi fellegvárának tartott Högyész, Pincehely, Regöly, Tamási azon hat, illetve 1896ban hét - egyébként kivétel nélkül katolikus - település közé tartozott, amelyekben a Néppárt 1896-ban, illetve 1901-ben győzött: Hőgyész, Kisszékely, Pincehely, Regöly, Szakály, Tótkeszi (ma: Magyarkeszi), illetve 1896-ban Tamási is. A vérvádesetek illetve azokhoz köthető momentumok, illetve eléggé karakteres politikai preferenciák ismeretében érdemes a kerület társadalmi hátteréről is szót ejteni, még ha csak egy-két paraméter kiemelésére van lehetőség. A ZSIDÓELLENESSÉG TÁRSADALMI HÁTTERE - A PINCEHELYI VÁLASZTÓKERÜLET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI SZERKEZETÉNEK ELLENTMONDÁSAI A pincehelyi választókerület a Kapós folyó mentén megosztva, két - a tamási és a simontornyai - járás területeiből tevődött össze. A Kapóstól keletre fekvő simontornyai járás 10 települése felerészben protestáns, míg a kerület tamási járáshoz tartozó területén fekvő 12 település kettő kivételtől eltekintve katolikus többségű volt. A tamási járás színmagyar falvaihoz képest a simontornyai járás területén négy német nemzetiségű község - Hidegkút (ma: Keszőhidegkút), Hőgyész, Nagyszékely és Szárazd - feküdt, melyek közül egyedül csak Hőgyész volt katolikus. A választókerület egyik legfőbb társadalmi jellegzetessége, hogy itt - elsősorban a tamási járásrészben - voltak találhatók megye legnagyobb uradalmai, mint az Esterházyak ozorai és az Apponyiak hőgyészi uradalma. Kezdetben éppen ezek a kiterjedt uradalmak vonzották a környékre a zsidókat, akik 52 TMÖL Alisp. Közig. ir. 2727/1896.; Tolnavármegye, 1896. okt. 25. 4. p., Tolnavármegye, 1896. nov. 1.3. p. 53 Tolnavármegye, 1896. okt. 25. 4. p. 54 TMÖL Apponyi család irtai. Apponyi Géza iratai. Kortesnóták.
