Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csekő Ernő: Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése egy tragédiába fordult képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901
Kísértő múlt: a zsidóéilenesscg irracionális formáinak továbbélése ... 95 us 18-án este Lázár József nem rablás szándékával támadta meg a kocsijával a tamási vásárba tartó Stájermant és társait, hanem a némedi határban az ökrök őrzésére egyedül hagyott, és elhagyatottságában egyre jobban félő unokaöccse segélykiáltásainak - Jaj, jaj megölnek a 'sidokr 40 - hatására. Megjegyzendő, hogy az alkonyat beköszönte miatt is félős kilenc éves kisfiú - „de ellenkezőleg ütött ki a feléje jövök eranti bizalma, mert hogy nem hogy azokba barátokra, hanem ellenségeire találva ... szaladásnak indult -, és annak a szőlőkből elősiető nagybátyja - „eszibe jutván ez előtt több évekkel éppen ezen fiam ipának Szűcs Ádám ártatlan leánykájának is pincehelyi határba történt kegyetlen meggyilkoltatása, véle lévő egyik csősztől fokossát elkapva lélektelenül futott azon előtte tudva lévő helyre hol öccsét hagyta''' 42 - is rögtön a rituális gyilkosság szándékát társította a kocsiúton a kisfiú irányába haladó zsidókhoz. Fél évszázaddal később, 1891-ben Nagyszokolyban egy leány eltűnése, illetve az a tény, hogy azelőtt zsidónál szolgált, önmagában elégséges volt, hogy vérvád alakuljon ki. Fejes Eszter Budapestre szökését - amelynek okául, mint később kiderült, szülei állandó veszekedése és az anyai szigor szolgált - követően a nagyszokolyiak közül többen zsidó gazdáját, Grünfeld Jónást gyanúsították a leány elemésztésével, mégpedig olyannyira sikeresen, hogy az erősödő tömegpszichózis elérte, hogy Grünfeld Jánost rendőri felügyelet alá helyezzék. Az esetről beszámoló Magyar Hírlap a vérvádeseteknél megfigyelhető koreográfiát következőképpen írta le: „Es a vád hitelre talált a nép közt, a meg mind hangosabban kezdte követelni, hogy Grünfeldet tartoztassák le és fogják pörbe, annyival is inkább, mert már tanuk is akadtak, a kik készen voltak esküt tenni rá, hogy ők látták, mikor a zsidó vérét vette Fejes Esztinek.'''' 43 A tömegpszichózis, a tömegméretű lélektani hatás kiváltásának szándéka országos méreteket 1882-1883-ban, a tiszaeszlári vérvádeset és per kapcsán öltött. A szerveződő antiszemita mozgalom vezetése felhasználta e nagy visszhangot kiváltó és könnyen érzelmi azonosulást nyújtó esetet a zsidóellenesség, illetve programja népszerűségének növelésére. Belátható, hogy ebben a légkörben a korábbi; vérvádesetek jelentősége felértékelődött, így azok emléke a napi élet részévé, á zsidók elleni mozgósítás elemévé vált. A zsidóellenesség „ápolásának" illetve terjesztésének feladatát a szélesebb tömegek körében az egyszerűbb könyvek, brossurak, röplapok, falragaszok és természetesen az újságok látták el. így elképzelhető, hogy a burjánzó antiszemita irodalomban Ónody könyvén túl további adatok találhatók még a pincehelyi vérvádesetekkel kapcsolatban. Az 1882 és 1884 közötti időszak antiszemita hullámával összefüggésben Pincehely más vonatkozásban is említést érdemel. Tudnunk kell, hogy Tolna megyében a zsidóellenes megmozdulások - annak ellenére, hogy a megye nyu40 TMÖL Pkir. 8600. Lázár József apjának folyamodása. 41 Uo. 42 Uo. 4-1 A vérvád. = Magyar Hírlap, 1892. jan. 7. 7. p.
