Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Völgyesi Orsolya: Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései

Völgyesi Orsolya EGY „IMMORÁLIS" MAGYAR ÍRÓ A TÖRTÉNELMI KORSZAKVÁLTÁSOK HATÁRÁN: KUTHY LAJOS VÁLTOZÓ MEGÍTÉLÉSEI „Forradalom előtt novellaíró; a márciusi napokban torlasz-apostol, a minisztérium után miniszterelnöki titkár, a forradalom után osztrák megyei biztos Bihar megyében."

1 így jellemezte Kuthy Lajost Pálffy János, az Országos Honvédelmi Bizottmány egykori tagja. Kuthy Bihar megyei nemesi családban született. Apja református lelkész volt, ám Kuthy nem követte az apai mintát, és megszakítva a debreceni kollégiumban folytatott teológiai tanulmányait, az 1830-as évek elején megyei szolgálatba lépett." Az 1832-1836. évi országgyűlés idején, 1834 szeptemberében Pozsonyban (ma: Bratislava, Szlovákia) jurátusi esküt tett,

3 majd az év utolsó napján Vukovics Sebő ajánlására a Társalkodási Egylet tagjai közé választották.

4 Az egyletben való tevékenysége miatt az uralkodó eltiltotta az ügyvédi vizsga letételétől.

5 Eközben Kuthy Beöthy Ödönnek, a Bihar megyei ellenzék egyik meghatározó alakjának felkérésére barátjával, Farkas Jánossal

6 Erdélybe ment, hogy 1 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. S. a. r. Szabó T. Attila. Bp., 1939. (továbbiakban: Pálffy, 1939.) 294. p. 2 Turóczy: Magyar írók jellem- és életrajzai. 6. Kuthy Lajos. = Pesti Divatlap, 1845. 2. negyed 1. sz. (továbbiakban: Turóczy, 1845.) 28-30. p. 3 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) Bírósági levéltárak. Személynöki levéltár (továbbiakban: Szít.) Libri Decanales 1830-1848. 6. köt. 4 Ügy tűnik, Kuthy csak három hétig volt az egyesület tagja, utána visszatért Biharba. A Társalkodási Egyletben játszott szerepéről: MOL Szít. Parlamenti Múzeumtól átvett iratok. Országgyűlési Ifjak Társalkodási Egyesület iratai. Társalkodási Egyesület jegyzőkönyve. 1834. jan. 31 - 1835. jan. 21.; Fejős Imre: Országgyűlési ifjak társalkodási egyesülete. = Századok, 1989. 3-4. sz. (továbbiakban: Fejős, 1989.) 459-460. p.; Takáís Sándor: A jurátusok kaszinói. In: Uő: Hangok a múltból. Bp., 1930. 219. p. 5 Életrajzírói szerint Kuthyt Lovassy Lászlóékkal együtt 1836 májusában letartóztatták, és öt hónapig fogva tartották a József-kaszárnyában. Vali Béla: Kuthy Lajos élete és munkái. Bp., 1888. 50. p.; Walleníinyi Dezső: Kuthy Lajos életrajza. Rimaszombat, 1897. 23-26. p. A források és az országgyűlési ifjakkal foglalkozó feldolgozások azonban ezt az állítást nem igazolják. Wertheimer Ede: A jurátusok felségsértési pere. = Budapesti Szemle, 1908. 133. köt. 1858., 225-262. p.; Pompéry Aurél: Kossuth Lajos 1837-39-iki hütlenségi perének története, kapcsolatban Wesselényi Miklós báró hütlenségi és az ifjak felségsértési perének történetével. Bp., 1913. 212 p.; Fejős, 1989. 482-488. p.; Kossuth Lajos iratai, 1837. május-1840. december. Hütlenségi per, fogság, útkeresés. S. a. r. Pajkossy Gábor. Bp., 1989. (továbbiakban: Pajkossy, 1989.) 122. p. (Kossuth Lajos összes munkái; 7.) 6 Farkas János Kossuth Országgyűlési tudósításainak expeditora volt. 1838-ban Farkas Nagykőrös főjegyzője, 1848 áprilisától a belügyminisztérium rendőri osztályán tanácsos. 1848 decemberétől az Országos Rendőri és Postaosztály tanácsosa. Madarász László lemondása után rövid ideig az országos rendőrséget vezette. 1849 májusában az Igazságügyi minisztériumban álladalmi ügyésznek nevezték ki. F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp., 1987. (továbbiakban: F. Kiss, 1987.) 514-515. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. 3. Hatóság- és hivataltörténet; 7.)