Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A TÖRTÉNETÍRÁS IDŐDIMENZIÓI - Halmos Károly: A „nyeregkor" (Sattelzeit). Eszmetörténet és antropológia határán
54 Személyes idő - történelmi idő Halmos Károly További problémája a „nyeregkor" fogalmának, hogy abszolút kronológiai korszakjelzőként nehezen alkalmazható, hiszen a történeti-politikai fogalmak átértelmeződése nem egyszerre, hanem különböző, egymást nem is mindenképpen átfedő időszakokban ment végbe. 4 Az, hogy egy, kinyilvánítottan ,jobb híján" alkalmazott, kifejezés ilyen sikert arat, nem magától értetődő. Lehet, hogy tényleg csak kutatástechnikai célú előfeltevés, ekkor az a tudásszociológiai kérdés vetődik fel, miként kelhet önálló életre egy gondolati séma, miként lehet megbízható az a tudomány, amely állításait egzisztenciabizonyítás nélkül használja. A másik lehetőség, hogy a nyeregkor talán mégsem csak „Vorgriff, hanem burkoltan valamilyen, a tudományos közösség számára nyilvánvaló tudásra hivatkozik. A Geschichtliche Grundbegriffe című történeti lexikon egyik ismertetője szerint már, többek között, Carl Schmitt és Hans Freyer is „kidolgozták elképzelésüket az 1800 körüli korszakküszöbről [Epochenschwelle], amely nem csak politikai, szociális és gazdasági volt, hanem mindenek előtt szellemi" 5 Ebben az írásban e második eshetőséget vizsgálom meg. A kérdés annál is inkább kínálkozik, hiszen bármilyen furcsa is egy korszakot nemlegesen meghatározni, ez a logikai bakugrás egyáltalán nem okozott meglepetést, tehát a befogadók fejében kellett, legyen valamilyen előzetes tudás, ismeret erről a korszakról. A jelek arra mutatnak, hogy volt is, annak ellenére, hogy nem „nyeregkor"nak nevezték. Az utalások különfélék. Egy orvosi-történeti-filozófiai esszé például megkísérel tartalmat adni kosellecki „Sattelzeit"-nek. Eszerint a keresett fogalmat meghívó szót Reinhart Koselleck alkotta meg, egy sajátos kort, nevezetesen az ember újra-meghatározására törekvő történelemfilozófia, filozofikus antropológia illetve esztétika létrejöttének idejét, kijelölendő. 8 Maria Overdick-Gulden megemlíti a fogalom kialakításában szerepet játszott előfutárokat, többek között Arnold Gehlent. Csak ezt a szálat követve röviden tekintsük át Gehlen témánkhoz tartozó kulcsfejtegetését. Már itt meg kell azonban említenem, hogy „nyeregkor" szót Gehlennél még nem leltem fel, ehelyett az antropológiai fejlődés kulturális küszöbeiről beszél. 4 Dipper, Christof: Die „Geschichtliche Grundbegriffe". Von der Begriffsgeschichte zur Theorie der historischen Zeiten. = HZ 2000. Hf. 2. (továbbiakban: Dipper, 2000.) 293. p. 5 Dipper, 2000. 289. p. 6 Köszönöm Julianne Brandtnak, hogy egy előadásom alkalmával feltette azt a kérdést, melynek most töredékesen utánajárok, nevezetesen: vajon van-e valami köze a „Sattelzeit"-nek Gehlen kultúrafelfogásához, amely a neolit forradalmat az emberi fejlődés egyik fordulópontjának tekinti. Ti. az a megkülönböztető sajátossága, hogy az eleje nem olyan mint a vége. 8 Overdick-Gulden, Maria: Unbehindert und schön wie Apoll? http://www.aerzte-fuerdasleben.de/Veroffentlichungen/Textauswahl/Unbehindert_und_schon_wie_Apol/body_unbeh indert_und_schon_wie_apol.html Gehlen, Arnold: Urmensch und Spätkultur. Philosophische Ergebnisse und Aussagen. Bonn, 1956. (továbbiakban: Gehlen, 1956.) 20., 61., 110., 116., 120., 294. p.; Gehlen kulcsfogalmairól lásd Liibbe, Hermann: Arnold Gehlen születésének centenáriumára. = Valóság, 2004. 9. sz. 116-120. p.
