Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A TÖRTÉNETÍRÁS IDŐDIMENZIÓI - Szabó Péter: Az emberi élet idejének felosztása a reformáció irodalmában és képzőművészetében
44 Személyes idő - történelmi idő Szabó Péter Ézsaiás próféta szava sem maradt a 17. század - élet korairól szóló - irodalmában visszhangtalan. Comenius (Jan Amos Komensky) nagyszabású politikai, társadalmi és pedagógiai nézeteit a De rerum humanarum emendatione consulíatio catholica ad genus humánum (Egyetemes tanácskozás az emberi viszonyok megjavítására) című - sokáig kéziratban maradt - művében foglalta össze. A mű 4. kötete, a Pampaedia = Általános képzés: az emberi értelem életkorokhoz illeszthető müvelésével, fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. Az egész életet betöltő nevelés már a kisgyermekkorban megkezdődik, mely hatéves korig tart, majd folytatódik a gyermekkorban: a hat és 12 év közötti időszakban. A serdülőkort, az ifjúkort, a férfikort, az öregkort Comenius már nem határozta meg években, határaik képlékenyek. Azaz a későbbiekben szakított a merev hatéves korszakolással, így lehetséges, hogy az öregkorral foglalkozó fejezetbe bekerülhetett a 100 éves bűnösről szóló Ézsaiás-idézet, akinek alakjába - Comenius szerint - sok idős ember beleképzelheti önmagát: „Ezért az öregeknek imádkozniuk kell mindig: Ifjúságom bűneire ne emlékezz Uram." 5 Az ifjúkori bűnöket kétségtelenül a 100 évvel kapcsolatos életkor-felfogás hangsúlyozza nagyobb erővel. A 90. zsoltár ugyanis csak általánosságokban szól a bűnökről: „Eledbe vetetted a mi álnokságainkat, titkos bűneinket a te orczádnak világa elé"* 3 Ennek ellenére a 90. zsoltár verses interpretációját is megalkotó Foktövi János a prédikációkban az ifjúkori bűnöket szintén meghökkentő vehemenciával utasította el. Foktövi az ember életének korait hét részben határozta meg: ,folabeli giermöksegh. Gyermöksegh. Inassagh. Iffiusagh. Embörsegh. Wensegh. Görbesegh."* Az ifjúságról szóló negyedik részben Foktövi egyebek mellett így fakadt ki az ifjúkori bűnökkel szemben: „Feddendő tehát az ifjúságban az fölöttébb való szabadság, az mértéktelenség, kik által minden tart őzt at ás nélkül rohannak az fajtalan gyönyörűségekre, ha az istenfélelöm nem viseli az ifjakat." A korszerű tudással rendelkező prédikátor művének eme ifjúság-kritikai részleteit szó szerint Martin Borrhaus (1499-1564) Példabeszédek-kommentárjából 3 Zsolt. 25. A nagy tudós 1670-ben bekövetkezett halála után csak 1966-ban jelent meg nyomtatásban a teljes mü: Comenius, loannes Arnos: De rerum humanarum emendatione consultatio catholica. Moderante Otokar Chlup; textum ad editionem paraverunt Jaromir Cervenka et al. Tom. 1-2. Pragae, 1966. 775, 717 p., Uő: Pampaedia A „De rerum ..." 4. része. Ford. Bollók János. Sárospatak, 1992. (továbbiakban: Comenius, 1992.) 121. p. (Bíbliotheca Comeniana; 4.) 6 Zsolt. 90. 8. 7 Hubert, 1978. 63. p.; Foktövi János: Az embör életének ideié rezeiről. In: Bethlen Gábor korának költészete. S. a. r. Komlovszki Tibor, Stoll Béla. Bp., 1976. (továbbiakban: Foktövi, 1976.) 158-159. p. (Régi magyar költök tára. XVII. század; 8.) 8 Foktövi, 1614. 170. p. Foktövi ugyanitt a „Görbesegh" korszakát a „Háromlábú ketszorgiermök" elnevezéssel is illeti, mellyel a mankó használatára szoruló, gyengeségében szinte a gyermekre emlékeztető öreget kívánta megjelölni. 9 Foktövi, 1614. 143 p. [3. rész. 5. prédikáció.]
