Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A TÖRTÉNETÍRÁS IDŐDIMENZIÓI - Szabó Péter: Az emberi élet idejének felosztása a reformáció irodalmában és képzőművészetében

Szabó Péter AZ EMBERI ÉLET IDEJÉNEK FELOSZTÁSA A REFORMÁCIÓ IRODALMÁBAN ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN Az emberi élet idejének meghatározásához két, sokat idézett támpontot nyújt a Biblia. Az egyik felfogást, amely 70 év körüli időtartamban szabta meg az emberi életet a 90. zsoltár foglalta össze: „/4 mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolcvan esztendő."

1 A másik nézet, hogy akár 100 év is lehet az emberi élet végső határa Ézsaiás próféta könyve nyomán terjedt el, aki az emberi életben elkövetett bűnöket szem előtt tartva figyelmeztetett arra, hogy „a bűnös száz esztendős korában átkoztatik meg"' A próféta azt kívánta hangsúlyozni, hogy az emberi élet végén, legkésőbb a 100. év táján eldől a lélek sorsa, és kiderül, hogy a bűnös ember örök kárhozatra jut. A végítélet „visszatolása" az idők végezetétől a haldoklás nagyon is konkrét idejére segít megérteni, hogy a középkori ember miért is figyelt különösen az emberi élet - Ézsaiás által kijelölt - 100 éves határára.

3 A nagyműveltségű Foktövi János - Melanchton, Bullinger, Kálvin, Beza, Luther, Erasmus, Borrhaus stb. nézeteinek ismerője -, váci református lelkész az ember életével foglalkozó, 1614ben napvilágot látott morális antropológiájában az emberi élettartam meghatározásánál - Szóion, valamint Philón (Kr. e. 20-Kr. u. 50.) alexandriai görög-zsidó filozófus nézeteire is támaszkodva - a 90. zsoltár utalását vette irányadónak, amely az emberi élet kereteit körülbelül 70 esztendőben szabta meg. 'Zsolt. 90. 10. 2 Ezs. 65. 20. Ennek ókori párhuzama Scnecanál olvasható: ,JCedvem volna az aggastyánok csoportjából kiemelni valakit: Látjuk, megérted az emberi életkor legx'égső határát: már a századik vagy még annál is többedik életévedet taposod. Rajta, adj számot életedről.'''' Seneca, Lucius Annaeus: Az élet rövidségéről. Ford. Bollók János. Bp., 1997. 10. p. (Seneca könyvek) i E gondolatra épülve az érett középkorban az a felfogás kezdett elterjedni, hogy már a „haldokló szobájában" megkezdődik a Végítélet s a haláltusában szenvedő ember egyik oldalán az egész égi kar, a másikon a Sátán és démonai döntenek - mint valami bíróság - az ember lelke fölött. Ariés, Philippe: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Vál. Ádám Péter, Szapor Judit; ford. Csákó Mihály, Szapor Judit. Bp., 1987. 371-374. p. (Társadalomtudományi könyvtár) 4 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Oct. Hung. 380. Foktövi János: Az embör életének I. eredetiről, II. természetiről, III. állapotjáról írattatott könyv Foktövi János Vácon várasi prédikátor által, 1614. (továbbiakban: Foktövi, 1614.) 167. a. b. A mü teljes kiadása mind a mai napig várat magára. Foktövi müvével értő gonddal és megfigyelésekkel H. Hubert Gabriella foglalkozott: H. Hubert Gabriella: Foktövi János prédikációi. In: Eszmei és stilisztikai kérdések a régi magyar prózában. Egyetemközi tudományos diákköri vitaülés Debrecenben, 1977. nov. 24-25. Szerk. Bitskey István, Gomba Szabolcsné, Varga Pál. Debrecen, 1978. (továbbiakban: Hubert, 1978.) 63. p.; Vő: Egy morális antropológia 1614-ből. Foktövi János kéziratos prédikáció-gyűjteménye. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 3. sz. 209-221. p. Szóion és Philón - Foktövi szavaival - „ŰZ Embörnek eletének ideiett tizzer heteztendöre zamlálta volt regön.'" Philón antropológiájáról újabban: Somos Róbert: Alexandriai teológia. Bp., 2001. 17-49. p. (Catena. Monográfiák; 1.)